Diósgyőri Református Gyülekezet

Virágvasárnap

Kettős isteni meglátogatás

Lukács 19, 37-48. virágvasárnap.

„nem ismerted fel a te meglátogatásodnak idejét!”

MEGLÁTOGATNI – ez az egyébként kellemes, izgalomba hozó szó most lehet hogy fájdalmasan hangzik és szomorú érzéseket kelt – azért mert azt juttatja eszünkbe, hogy nem lehet!→
….Régóta nem láttál valakidet, aki kedves neked, szeretnéd meglátogatni, de nem lehet! Jön a húsvét, nekünk magyaroknak az ünnepek sokszor erről szólnak: megyünk egymáshoz, meglátogatjuk … különösen 2.napján (legalábbis az én ifjúságom idején még így volt) …. de most jobb, ha nem! Nem tiltott, de veszélyes: bajt hozhatsz épp arra, akit szeretsz… -Ez van most a meglátogatással.

Eredetében azonban – amint mondtam: Kellemesen izgalmas dolog, mert jót jelent a meglátogatás! Odafigyelést, megemlékezést, jóakaratot, gondoskodást = vagyis a szeretetet.
Maga a szó az ókori görög, de a héber világban is az odafigyelést, törődést, vigyázást, gondoskodást jelentette és a közösségekben még tisztséggé, méltósággá is vált →episzkoposz = felvigyázó, meglátogató. Nagyon fontos, tiszteletre, jutalmazásra méltó magatartás. Maga Jézus is nagyra értékelte egyik utolsó beszédében.
De a Bibliában másként is szerepel.
A Biblia szerint nemcsak emberi, hanem isteni meglátogatás is létezik : volt, van sőt még lesz is!
És nem is egyféle értelemben egyféle eredménnyel hanem kétfélével. Nem csak pozitív, kellemes jót hozó, hanem ítéletet: fegyelmező olykor büntető szándékkal meglátogathatja az embert vagy az emberiséget az Isten!
Az ÓSZ-ben például gyakoribb a számonkérés jellegű meglátogatás: amikor Isten felelősségre vonja a meglátogatottat
(2Móz 32,34; Jób 31,14; 35,15; Péld 19,23; Ézs 24,22; 26,14; 29,6; Jer 5,9.29; 11,22; 13,11; Hós 4,14).
Ilyenkor a kifejezés értelme: megbüntetni, ítéletet tartani. Ez a büntetés az egyénre is kiterjedhet (JSir 4,22).

De az ÚSZ-ben elsősorban örömünnep az Isten látogatása, mert a Jézus személyéhez kötődik! Jézusban pedig Isten szeretete, jóakarata öltött testet és jött el a földre – meglátogatni bennünket!

Az a szamárháton való bevonulás: a Meglátogató megérkezése volt.
Mint amikor ma autóval vagy busszal valaki megérkezik és örömmel üdvözlik….
Emlékszem gyerekkoromban milyen nagy esemény volt mikor nagymamám vagy nagyapám jött busszal hozzánk Már fél órával előbb kimentünk a megállóba. Volt egy nagy kanyar vagy ötven méterre – a testvérem ott várt, lesett, hogy jön- e már a busz, mert onnan messzebbről észre lehetett venni…
Valami ilyesmi kellemes izgalom lehetett virágvasárnap. Sokan így köszöntötték Jézust…
Jézus ezen a helyen így értékeli így foglalja össze egyetlen szóba földi itt létének az okát a tartalmát és a célját, hogy meg látogatás. A jeruzsálemi bevonulás tulajdonképpen megérkezés! Mintha azt hirdetné ki Jézus: Isten fia megérkezett

Olyan ez mikor, valaki elindul egy távoli szerettéhez, hogy meglátogassa és megérkezik. Az ember távol szakadt Istentől. Jézusban az Isten utánunk jött!
Istentől való meglátogatásunk ezt üzeni: jövök hozzád, mert a vágyok veled lenni.
Jézus megérkezése a földre, Jeruzsálembe, Isten meglátogatása kegyelmes odafordulása az emberiséghez – mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött
Fiát adta érte, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen.
A Jézusban való meglátogatás a szeretet okán történik!
Isten jószándékkal jön: üdvösséget irgalmasságot békességet világosságot ad bűnbocsánattal egyben az emberiségnek.
Zakariás Szentlélekkel telve, így ünnepli ezt: Luk 1:68 – 1:75 -ben:
  Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és

  • váltságot szerzett neki. Felemelte nekünk az
  • üdvösség szarvát szolgájának, Dávidnak házában, ahogy kijelentette azt szent prófétái szája által, örök időktől fogva,hogy
  • megszabadít ellenségeinktől és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket, hogy
  • irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,arról az esküvésről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy megadja nekünk, hogy
  • megszabadulva ellenségeink kezéből,
  • félelem nélkül szolgáljunk neki 
  • szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
    Mikor Isten azt mondja rá tekintett népére és meglátogatta, ez mind benne van:
    váltság, az üdvösség, megszabadít ellenségeinktől, irgalmasság, szent szövetség, félelem nélkül szolgáljunk neki szentségben és igazságban őelőtte A jót amit eltervezett felőlünk, amit érez irántunk, azt meg cselekszik

meglátogatáskor.

Jézus ünneplésébe azonban szomorúság vegyül! Jézus sírva megy Jeruzsálembe. Nem maga miatt, hanem népe miatt! – és rettenetes ítéletről prófétál, ami be is következett kb. 25 év múlva….
Jézus azt mondja: nem vettétek észre, hogy Isten látogatott meg benneteket. Nem vettétek tudomásul, nem fogadtatatok el és nem úgy fogadtatok, ahogyan kellene….
Mi volt a baj?
Mást vártak mást hittek, mint amit Jézus jelenléte hozott. Jézus így kezdte: “betölt az idő térjetek meg mert el közelített az Istennek országa…
Ez a megtérés maradt el! Az Isten Fiának befogadása.
A benne meglátogató Isten előtti alázat és hála…
Bárcsak mi át tudnánk érezni, mi fel tudnánk ismerni ennek csodálatos üzenetét:

Mert Péter
pedig egy végső utolsó meg látogatásra figyelmezteti a keresztényeket, hogy arra nézve éljenek az emberek között jót cselekedni a jót képviselve úgyhogy az megtérésre ösztönző legyen és Isten személye megdicsőült jön…
KÁLVIN:
Igen figyelemre méltó a két jelző is, ti. hogy Krisztus a lelkek felvigyázója és pásztora.
Felvigyázó (=meglátogató) és pásztor…
Mert azoknak, akik az ő aklában és őrizete alatt tartózkodnak, nem kell attól félniük, hogy ne vigyázna hűségesen üdvösségükre.
S bár az a tiszte, hogy testben és lélekben épségben megtartson minket, Péter mindazáltal csak a lelkeket említi, mert ez a mennyei pásztor lelki vezetésével őriz meg minket az örök életre.

Legyen ez igaz mindannyiónkra nézve!

Ámen!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük