Az Igéket olvasva egy régi ének szavai jöttek elém: „Két ember küzd még szívembe bent, az egyik bűnös, a másik szent, Támogasd Jézus új emberem, nehogy a régi foglya legyen.”
Az új évből még alig telt el néhány nap, de ki az, aki ki meri jelenteni, hogy az elmúlt napokban nem követett el bűnt? Sajnos így a Tanács Igéje újból aktuális számunkra is: „Térj meg, Izráel, Istenedhez, az Úrhoz, mert bűnöd miatt buktál el!” (Hóseás 14,2.) Általában nem nagy bűnökben esünk el. Például a nagy nyüzsgésben, olyan Isten felé közeledésünk esetében gyengültünk el, mint az imádkozás, amihez nem kell templomba sem mennünk!
* De Isten bűnbocsátó szeretete és hűsége mutatkozik meg az Ígéret-ben: „Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy. Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké.” (Zsoltárok 103,8-9.) A szeretetünket és hálánkat azzal fejezhetjük ki, ha emlékezünk arra, amit Jézus többeknek mondott: Megbocsátattak a te bűneid, eredj el, és többé ne vétkezzél! Mi is mindent tegyünk meg, és törekedjünk a bűn elkerülésére!
* A kegyelem Istenében bízott Dávid is, amikor így könyörög a Fohász-ban: „Téged hívlak, Uram, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! Mert ha némán elfordulsz, hasonló leszek a sírba roskadóhoz .” (Zsoltárok 28,1.) Más fordítás még kifejezőbben érzékelteteti alázatát, egyúttal a személyes kötődését Istenhez: „Hozzád kiáltok, Uram, Istenem!”
* Ha az év első napján megerősítettük döntésünket, hogy Megváltónkat követjük, akkor ha megbotlunk, elesünk is, bizalommal forduljunk Hozzá, mert könyörülő és irgalmas az Úr!
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
