* A mai napi Tanács: „Akár esztek, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!” (1.Korinthus 10,31.) igéjét nem tudja senki anélkül betölteni, ha nincs a szívében hála Isten iránt. Úgy gondolom, hogy aki életében már éhezett, kínozta már szomjúság, vagy egészsége (akár testi, akár lelki) korlátok közé szorította, ő érez igazán hálát Isten felé, ha mindezekből megszabadította! Ezt a hálánkat legbensőségesebb módon az imádkozás útján fejezhetjük ki. Ilyenkor összekapcsolódik lelkünk Teremtőnkkel, és közvetlen formában és módon beszélgethetünk Vele annak tudatában, hogy a mindennapi szükségleteinket gondoskodó szeretete biztosítja. Aki mindig az Úrtól függ, és semmit sem tesz nélküle, aki minden cselekedetével istentiszteletet végez és mindent az Ő dicsőségére tesz, a legkisebb dolgot is: evést, ivást vagy bármi mást, az szüntelenül imádkozik. Ez egyben csodálatos lehetőség, mert nem csak a fizikai dolgoknál kell megvalósulnia, hanem akkor is, ha az Igével táplálkozunk, vagy Isten szőlőskertjében bármilyen kicsinek látszó szolgálatot végzünk.
* Az Ígéret: „A Lélek törekvése pedig élet és békesség.” a legtöbb hívő ember számára nagyon fontos útmutatókat tartalmazó Rómaiakhoz írt levél 8. rész 6. verséből van. Aki fejlődni akar a lelki életben, ebből az igerészből nyerhet bátorítást, vezetést a helyes hívőélethez és a teljes lelki békességhez.
* Amennyiben a zsoltárossal együtt mi is elmondhatjuk a Fohász-ban közölt Igét: „Mert Te voltál segítségem, szárnyad árnyékában ujjongok.” (Zsoltárok 63,8.), akkor életté vált bennünk a mai üzenet Isten dicsőségére, a Lélek törekvésére, így a szárnyai védelmében fogalmazzuk meg örvendezésünket imáinkon keresztül!
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály