* Tanács: „Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja.” (2 Timótheus 2,19.)
Két okot mondok a tanács megfogadására. Az első ebben a versben található: „Ismeri az Úr az övéit:” Hiába is képmutatóskodunk, nem érünk vele semmit, hisz tudja az Úr mi van a szívünkben, titkos gondolatainkkal is tisztában van. Nem tudjuk megtéveszteni! A másik, ha valóban átadtam életemet, akkor szeretem és tisztelem Őt annyira, hogy ne tegyek olyat, amivel szomorúságot okozok Neki. Egy értelmes gyermek sem akar gonoszságot elkövetni szüleivel, vagy élete társával szemben. Az őszinte életű és szívű ember jutalma sem marad el, mert az Úr nem hagyja elveszni az övéit, mert szereti őket!
* A kegyelmes Isten ajkáról nem csak Júdának és Izraelnek szól az Ígéret: „És megtisztítom őket minden bűneiktől.” (Jeremiás 33,8.) Az igevers folytatásában a bűnbocsánat, majd a helyreállítás ígérete is elhangzik a megtérő népe bátorításául, de mi is vegyük nekünk szóló biztatásnak amennyiben Krisztus nevét valljuk!
* Az Ige-csokor ismét kiemeli a személyes felelősségünket és megmutatja a kegyelem elnyerésének az útját a Fohász-ban: „Vétkemet bevallám Néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: bevallom hamisságomat az Úrnak – és Te elvetted rólam bűneimnek terhét.” (Zsoltárok 32,5.) Nem lehetséges szabadulás a bűn felismerése, megvallása, szavakban
történő kimondása nélkül.
* Imádkozó szívvel kérjünk erőt és bátorságot Istentől a Szent Lelke által feltárt bűneink bevallásához, és a végleges szabadulás elnyeréséhez.
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály