Tanács: „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!” (Lukács 12,32.)
Ígéret: „Az én Atyám házában sok hajlék van.” (János 14,2.)
Fohász: „Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!” (Zsolt. 84,10.)
* Ige-csokrunk olyan, mint egy jól megvetett ágy nyugalmat adó párnája. A hajszolt napok után jó bátorító, vigasztaló Igéket olvasni, hallani. Nem csak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van felüdülésre. Vannak életünkben pillanatok, talán időszakok, amikor a jövőre vonatkozó ígéreteket már itt a földön valóságként tudjuk megélni. E célból meg kell szabadulni a földi javak nyüzsgésétől, ekkor átérezzük Isten országát és annak lelki javait.
* A zsoltáros a fölkent személye alatt a választott népre gondolhatott. Mi újszövetségi újjászületett emberek a kiválasztott néphez tartozónak tudjuk magunkat. Viszont a „fölkent” alatt már Megváltónkat, Jézus Krisztust látjuk! Ha Rajta keresztül lát a ránk tekintő Isten, akkor az Ő érdemén, kihullott vére árán már bűntelennek és tökéletesnek lát! És ez az az üzenet a mai Igékben, ami miatt élő reménységünk van az üdvösségünkre vonatkozóan! Ekkor az énekíróval együtt mondhatjuk: „Mennybe fel egyenest, ó azért küzdeni érdemes”, mégha sok munka és küzdelem útján vezet is oda az út! A 138. Zsoltár második versében így fogalmazott Dávid: „Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges
szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.”
* Imánkban kérjünk erőt a kitartáshoz, hogy elérjük életünk célját, és honpolgárai lehessünk
Isten országának!
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
