Olvasandó: Mózes 4. könyve, 9. fejezet, 15-23. vers
„(15) A hajlék fölállításának napján pedig befedezte a felhő a hajlékot, a bizonyság sátrát, és este a hajlék fölött volt tűz formájában reggelig. (16) Így volt szüntelen: felhő borította be azt, éjjel pedig valami tűzforma. (17) Mihelyt felszállt a felhő a sátorról, azonnal elindultak Izráel fiai, és azon a helyen, ahol a felhő megállt, ott ütöttek tábort Izráel fiai. (18) Az ÚR parancsa szerint mentek Izráel fiai, és az ÚR parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott. (19) Ha a felhő hosszabb ideig nyugodott a hajlékon, akkor is megtartották Izráel fiai az ÚR rendelését, és nem indultak. (20) Megtörtént, hogy a felhő rövid ideig volt a hajlékon. Akkor is az ÚR szava szerint maradtak a táborban, és az ÚR szava szerint indultak el. (21) Megtörtént, hogy a felhő csak estétől reggelig volt ott. De mikor reggel a felhő felszállt, elindultak. Volt úgy, hogy csak egy nap és egy éjjel volt ott. De mikor a felhő felszállt, ők is indultak. (22) Ha két napig vagy egy hónapig vagy hosszabb ideig volt ott, ameddig a felhő ott vesztegelt a hajlékon, a táborban maradtak Izráel fiai is, és nem indultak tovább. Mikor pedig fölszállt, ők is elindultak. (23) Az ÚR parancsa szerint vertek tábort, és az ÚR parancsa szerint indultak el. Megtartották az ÚR rendelését az ÚRnak Mózes által adott parancsa szerint.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (9/2): Figyeld a felhőt: csak az Úr vezetése szerint indulj!
Isten népe úton van az ígéret földjére. Isten különös úton és különös módon vezeti őket. Felhővel és tűzoszloppal. Azt olvastuk, hogy amikor a felhő nyugodott, ők is nyugton maradtak. Amint a felhő elindult, ők is elindultak. Mindig az ÚR rendelése szerint. Mi is, akik hiszünk Jézusban, akiknek Ő jelenti az utat, az igazságot és az életet, mi is úton vagyunk az ígéret földjére. A Zsidókhoz írt levél ezt a nyugodalom országának nevezi. (Zsid. 4. rész). Nagy ajándék, hogy nem cél nélküli csavargók, hanem vándorok vagyunk: Istentől jöttünk, Istenhez megyünk. Tudtok ma ennek a hírnek örülni? Naponta kellene! Így ébredni: „köszönöm, hogy így kapom Atyám ezt a napot! Hogy közelebb vagyok az üdvösséghez!”
Ő szabja meg a menetrendet is! Mikor kell megállni, mikor kell indulni. Az ÚR tervének, munkájának ritmusa van! 6 nap alatt teremtett, a 7.-en megnyugodott. Úgy látjuk az Igében, hogy ezt népe életében is nagyon fontosnak tartotta. A pusztában a felhő és a tűzoszlop volt az Isten jelenlétének és vezetésének a jele. Volt, hogy megnyugodott az a felhő, volt, hogy elindult. Volt olyan, hogy meg kellett állni, le kellett táboroznia Isten népének! Van ideje a haladásnak, van ideje a megállásnak! Igazodjunk mi is a felhő (=vezetés) mozdulásához!
A vándorlás: pusztaságon át vezet. Annak minden kínjával terheivel, de csodálatos megtapasztalásaival együtt. Ez a FÖLDI ÉLET AKÁRMILYEN KOMFORTOS IS, MÉGIS PUSZTASÁG AHHOZ KÉPEST, AMIT AZ ÚR KÉSZÍTETT EL AZ ŐT SZERETŐKNEK. Nézzétek: mindig adódott valami probléma, de az Úr mindig meg is oldotta! Csak kiáltani kellett Hozzá! Ám de nem mindegy hogyan! Mert amikor a zsidók zúgolódva kiáltoztak, mi lett a vége? Nem mehettek be. Ezért inti a hívőket a Zsidókhoz írt levél: ha be akartok jutni a nyugodalom országába, meg ne keményítsétek a szívetek, ha ma az Ő szavát halljátok. Ami azt jelenti: „párosítsátok hittel” azt az Igét, amit kaptok.
A pusztaságon át az ÚR gondoskodik, és vezet is! Az a felhő és tűzoszlop az ÚR jelenlétét közölte. Hogy láthassák, tudhassák, nincsenek magukra hagyva. Velük vándorol az örökkévaló. („Velem vándorol utamon Jézus…”) Jó tudni amikor terhes utakon vagyunk, hogy ha az ÚRban vagyunk, nem egyedül. Ott van a látókörünk közepén. A Szent Sátor – az csak egy tárgy volt a tábor közepén – de „élettel”, jelenléttel a Felhő és a Tűz oszlopai töltötték meg! Ha az izraeli kilépett a sátrából, rögtön észlelhette, mert meglátta a Hajlék fölött a Felhőt, hogy ott van az ÚR velük együtt. És ő megtervezte azt az utat amerre megyünk. Őt nem éri meglepetés, nem jön zavarba, megoldja a problémát. (lásd: Mára, Amálek, kőszikla, manna, fürjek stb/ ). Ez óriási biztonságérzetet adhat, ha bízunk Őbenne!