23:2 Kirjáth-Arbában. Jelentése „Arba városa” (Arba volt az egyik Hebron vidékén élő nemzetség legjelentősebb alakja; lásd Józs 14:15). Másik jelentése lehet „a négyek városa”, és azt a helyet jelöli, ahol Anák (lásd Józs 15:13-14; 21:11) és három fia lakott (lásd Bír 1:10,20).
23:3 Khét fiainak. Minden bizonnyal a Hebron vidékén uralkodtak abban az időben.
23:4 Idegen és jövevény. Gyakran használt kifejezések, melyeket az ősatyák és leszármazottaik magukra alkalmaztak (lásd 1Krón 29:15; Zsolt 39:13; valamint Zsid 11:13). Ezen a földön Ábrahám „sátorokban” (Zsid 11:9) lakott, ami a legkevésbé tartós, ideiglenes lakhely, de előretekintett a neki ígért végső otthonra, amit a Zsidókhoz írt levél szerzője így említ: „az alapokkal bíró város, melynek építője és alkotója az Isten” (Zsid 11:10).
23:6 Istentől való fejedelem. Valószínűleg hízelgő szavaknak szánták.
23:9 Makpelá barlangját. Bár ma nem megközelíthető, számos ősatya és feleségeik sírja – Ábrahámé és Sáráé, Izsáké és Rebekáé, Jákóbé és Leáé (lásd 19.v.; 25:8–10; 49:30-31; 50:12-13) – a hagyomány szerint egy nagy barlangban található egy muzulmán szentély, Ábrahám mecsetje alatt, Hebronban, az ő mezejének szélében. Mivel a mező egészének megvásárlása Ábrahámra további anyagi terhet és társadalmi elkötelezettséget rótt volna, ezért ő csak egy kis részét akarta megvenni. A hettita törvény meghatározta, hogy abban az esetben, ha egy földbirtokos földjének csak egy részét adja el, akkor továbbra is az első és fő tulajdonos köteles fizetni a földre kiszabott adókat. De ha a földbirtokos egy teljes területet adott el, akkor azt az új tulajdonos fizette.
23:10 Khét fiainak és mindazoknak hallatára, akik bementek az ő városának kapuján. A város főkapuja volt rendszerint az a hely, ahol a jogi ügyeket bonyolították és hitelesítették (lásd 18.v.).
23:11 uram. Valószínűleg hízelegni akart ezzel a megszólítással Ábrahámnak (lásd 15.v.). adom – Eladom, vagy odaadom.
23:15 négyszáz ezüst siklusos föld, micsoda az én köztem és teközötted? Efron nagylelkűségének látszata ellenére a 400 ezüst siklus túlzott ár volt egy mezőért (lásd pl. Jer 32:9). Efron kihasználta Ábrahámot, akit bánat és gyász ért. Tudta, hogy Ábrahámnak sürgősen szüksége van egy helyre, hogy Sárát eltemesse, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy Ábrahám megvegye az egész mezőt.
23:17 a mező a benne levő barlanggal, és minden a mezőben levő fa. Azért, hogy a Makpelá barlangjához tartozó mezővel kapcsolatos minden kötelezettségétől megszabaduljon, Efron kitartott amellett, hogy az egész mezőt és a rajta levőket eladja.
23:19 eltemeté Ábrahám az ő feleségét… a Kanaán földén. Abban a kultúrában az emberek fontosnak tartották, hogy őseikhez temessék őket szülőföldjükön. Ábrahám temetkezési helyet vásárolt Kánaánban, és ezzel Isten ígéretébe vetett tántoríthatatlan bizodalmát fejezte ki. Kánaán volt az ő új hazája.
(Forrás: Magyarázatos Károli Biblia – Veritas kiadó 1985.)