Józsué 14. – Napi parancs 2.

Olvasandó: Józsué könyve – 14. fejezet  
6-15. vers

“(6) Ekkor odamentek Józsuéhoz Júda fiai Gilgálba, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, mit mondott felőlem és felőled az ÚR Mózesnek, Isten emberének Kádés-Barneában. (7) Negyvenesztendős voltam, amikor elküldött engem Mózes, az ÚR szolgája Kádés-Barneából, hogy kémleljem ki a földet, és én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött. (8) Testvéreim azonban, akik velem együtt jöttek, elrémítették a nép szívét. De én mindenben híven követtem az URat, az én Istenemet. (9) És megesküdött Mózes azon a napon e szavakkal: Bizony, az a föld, amelyre lábad lépett, a tied és fiaidé lesz örökségül mindörökké, mert tökéletesen követted az URat, az én Istenemet. (10) Most pedig, íme, az ÚR életben hagyott engem, ahogy ígérte. Most van negyvenöt esztendeje, amióta az ÚR szólt e dologról Mózesnek, amikor Izráel a pusztában bolyongott. És most, íme, nyolcvanöt esztendős vagyok. (11) Még ma is olyan erős vagyok, amilyen azon a napon voltam, amikor elküldött engem Mózes. Amilyen akkor volt az erőm, most is olyan az erőm a harchoz és a járásra-kelésre. (12) Most azért add nekem ezt a hegyvidéket, amelyről szólt az ÚR azon a napon. Mert magad is hallottad azon a napon, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Hátha velem lesz az ÚR, és kiűzöm őket, ahogy megmondta az ÚR. (13) És megáldotta őt Józsué, és odaadta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának örökségül. (14) Így lett Hebrón a kenizzi Kálébé, Jefunne fiáé örökségül mind e mai napig, mivel tökéletesen követte az URat, Izráel Istenét. (15) Hebrón neve pedig azelőtt Kirjat-Arba volt. Mert Arba volt a legnagyobb ember az anákok között. A föld pedig megnyugodott a háborúktól.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (14/2): Káleb lelkülete legyen benned!   

 

Káleb fejedelem volt Júdában, noha nem zsidó származású volt, hanem kennizzi. Ez egy sorstárs nép volt, Egyiptomban együtt rabszolgaságban és a kivonuláskor csatlakoztak Izraelhez. De, mint kitűnik, Káleb nem pusztán a néphez csatlakozott, hanem Izrael Istenében is hitt rendíthetetlenül. Ő tehát nem örököse volt az Izrael Istenébe vetett hitnek, hanem személyes meggyőződésből választotta és hitte Urának, Istenének. Egy életen át ragaszkodott Hozzá hűségesen! Nagyon fontos, hogy hitünk, ne a mások hitének átvétele legyen, hanem személyes, belső meggyőződés!

Itt, most egy csodálatos bizonyságot mond el arról, mit hord a szívében 40 éve. Azóta, hogy a Mózes által kiküldött 12 kém között csak Ő és Józsué voltak, akik megvallották hitüket és bátorították népüket, hogy az Úrban bízva kezdjék meg a honfoglalást. Mint tudjuk, az akkori generáció hitetlensége és gyávasága miatt, 40 éven át a pusztában bolyongtak, míg az a hitetlen nemzedék ki nem halt. Egyedül Józsué és Káleb maradt életben  és lettek a honfoglalás vezéregyéniségeivé. Most Káleb elmondja azt is, hogy ezalatt a negyven év alatt egy ígéretet hordozott a szívében reménységgel egy földterület felől, amit Mózes ígért meg neki. Azzal a kéréssel áll elő, hogy Józsué áldja meg és egyezzen bele, hogy ő most azt a földet meghódítsa – 85 évesen! Ez meg is történik Isten kegyelméből!

Káleb olyan férfi volt, aki tökéletesen, rendíthetetlenül követte az Urat, az ő Istenét! Ellenállhatatlan buzgóság égett benne az Úr ügye érdekében. Ez idős korában sem hagyott alább, sőt: megtanulhatjuk tőle, hogy a korral együtt növekedés járhat a hitben, elszántságban, bátorságban. Jó bizonyság arra is, hogy életünk legnagyobb teljesítményei és eredményei nem feltétlenül fiatalabb éveinkben mennek végbe, hanem mint az ő esetében is előrehaladott életkorában. Káleb korában a legtöbb férfi már kényelmesen ül a karosszékben és nosztalgiázva gondol vissza a régi szép időkre. Nem így Káleb! Kész arra, hogy a legnehezebb feladatot vállalja magára nemcsak magáért, hanem egész Izraelért. Ugyanis vállalja, hogy a rettegett óriás termetű nép, az anákok hegyes-völgyes területét elhódítja. Ezt Isten kegyelméből, segítségével sikerült is neki megtenni. Nem a „hegyekre” , mint akadályokra nézett, hanem hitben az Úrra támaszkodott és győzött!

Ma: vedd példának Káleb lelkületét: hitét, reménységét, elszántságát, fiatalosságát! És győzni fogsz!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked*