Olvasandó: Józsué könyve – 2. fejezet 

Napi parancs (2/1): Add meg magad Istennek!

Jerikó nemcsak katonai akadály volt Isten nép előtt abban, hogy elfoglalja a megígért hazát, hanem gonoszságáról is ismert város volt. Emiatt a megátalkodott gonoszsága miatt van pusztulásra ítélve Istentől. De ennek a hírhedt városnak a lakói között is van egy „rosszhírű” asszony: Ráháb.

Aki azonban Isten kegyelmi kiválasztása révén lehetőséget kap a megtérésre és ezt hittel meg is teszi, hite által megmenekül a pusztulásra ítélt városban is és így a hit hősök közé emelkedik.

Két helyen is olvasunk az Újszövetségben Ráhábról, mint a hit jó példájáról:

Zsid. 11,31 – „Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő, amikor befogadta a kémeket békességgel.”

Jak 2,25 – „Ugyanígy a parázna Ráháb is vajon nem cselekedetekből igazíttatott-e meg, amikor a követeket a házába fogadta, és más úton bocsátotta el őket?”

Gondolj bele: a fenyegető hódításról Ráháb már korábban tudhatott és együtt félt a jerikóiakkal. De egy nap egyszer csak bekopogtat hozzá két férfi az ellenség közül és megnyílik számára lehetőség, hogy velük szövetséget kötve megmeneküljön a haláltól.

Ráháb hallotta, hogy Isten milyen nagy dolgokat tett már eddig népe életében és hitt. Hiszi, hogy most is győzelemre viszi népét. Ezért meg akar menekülni az ítélet elől és felismeri, hogy ennek egyedüli útja, ha Isten ügyét, tervét elfogadja és megadja magát: nem áll ellent Isten hódításának, hanem behódol. Ezért dönt úgy, hogy segít a kémeknek.

Ráháb a bűnös ember példáképe: a bűn miatti ítélet mindenkit fenyeget. Egyszer elérkezik. De addig: bármelyik nap „beállíthat” a kegyelem követe: higgy az Úr Jézus Krisztusban és megmenekülsz.

Ma ez az írás a Kegyelem követe – meghódolsz-e megtérve Istenhez?

Vélemény, hozzászólás?