Józsué 21. – Napi parancs 1.

Olvasandó: Józsué könyve – 21. fejezet  
1-42. vers

“(1) Azután odamentek a léviták családfői Eleázár paphoz és Józsuéhoz, Nún fiához és Izráel fiainak családfőihez, (2) és így szóltak hozzájuk Silóban, Kánaán földjén: Az ÚR megparancsolta Mózes által, hogy adjatok nekünk lakóhelyül városokat és hozzájuk tartozó legelőket jószágaink részére. (3) Azért Izráel fiai a lévitáknak a maguk örökségéből az ÚR rendelete szerint ezeket a városokat és legelőiket adták: (4) amikor a sorsvetés a kehátiak családjaira esett, tizenhárom város jutott a léviták közül való Áron pap fiainak, így Júda nemzetségétől, Simeon nemzetségétől és Benjámin nemzetségétől a sorsvetés szerint. (5) Kehát többi fiának pedig Efraim törzsének a nemzetségeiből, Dán törzséből és Manassé törzsének az egyik feléből sorsvetés szerint tíz város jutott. (6) Gérsón fiainak pedig Issakár törzsének a nemzetségeiből, Ásér törzséből, Naftáli törzséből és Manassé törzsének a másik feléből Básánban sorsvetés szerint tizenhárom város jutott. (7) Merári fiai nemzetségeinek Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből tizenkét város jutott. (8) Izráel fiai tehát ezeket a városokat és legelőiket a lévitáknak adták sorsolással úgy, ahogy megparancsolta az ÚR Mózes által. (9) Júda fiainak a törzséből és Simeon fiainak a törzséből név szerint ezeket a városokat adták: (10) a sorsvetés először a Lévi fiai közül való Kehát családjaiból Áron fiaira esett; (11) nekik adták Anák atyjának városát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt a Júda hegyvidékén és a körülötte levő legelőket. (12) A város szántóföldjét és falvait pedig Kálébnak, Jefunne fiának adák birtokul. (13) Áron pap fiainak adták a gyilkosok menedékvárosát, Hebrónt legelőjével és Libnát legelőjével, (14) Jattírt legelőjével együtt, Estemóát és legelőjét, (15) Hólónt és legelőjét, Debírt és legelőjét, (16) Aint és legelőjét, Juttát és legelőjét, Bétsemest és legelőjét. Kilenc várost ebből a két törzsből. (17) Benjámin törzséből pedig Gibeónt és legelőjét, Gebát és legelőjét, (18) Anátótot és legelőjét, Almónt és legelőjét: négy várost. (19) Áron fiainak, a papoknak összesen tizenhárom város jutott legelőikkel együtt. (20) A Kehát fiainak a nemzetségeihez tartozó lévitáknak, akik Kehát fiai közül még hátravoltak a sorsvetés szerint, Efraim törzséből adtak városokat. (21) Nekik adták ugyanis a gyilkosok menedékvárosait, Sikemet és legelőjét az Efraim hegyvidékén, aztán Gézert legelőjével együtt, (22) Kibcaimot és annak legelőjét, Béthórónt és legelőjét: négy várost. (23) Dán törzséből pedig Eltekét legelőjével együtt és Gibbetónt legelőjével együtt, (24) Ajjálónt és legelőjét, Gat-Rimmónt és legelőjét: négy várost. (25) Manassé törzse egyik feléből pedig: Taanakot és legelőjét, GatRimmónt és legelőjét: két várost. (26) Kehát fiai többi családjának összesen tíz város jutott legelőivel együtt. (27) A léviták családjaiból való Gérsón fiainak adták Manassé törzsének a másik feléből a gyilkosok menedékvárosát, Gólánt Básánban és legelőjét, Beesterát és legelőjét: két várost. (28) Az Issakár törzséből pedig Kisjónt és legelőjét, Dobratot és legelőjét, (29) Jarmútot és legelőjét és Én-Gannímot és legelőjét: négy várost. (30) Ásér törzséből pedig Misált és legelőjét, Abdónt és legelőjét, (31) Helkatot és legelőjét, Rehóbot és legelőjét: négy várost. (32) Naftáli törzséből pedig Galileában a gyilkosok menedékvárosát, Kedest és legelőjét, Hammót-Dórt és legelőjét, valamint Kartánt és legelőjét: három várost. (33) A gérsóni nemzetségeknek összesen tizenhárom város jutott a hozzájuk tartozó legelőkkel. (34) Mérári fiai nemzetségének pedig, a még hátralevő lévitáknak adták Zebulon törzséből Jokneámot és legelőjét, Kartát és legelőjét, (35) Dimnát és legelőjét, Nahalált és legelőjét: négy várost. (36) Rúben törzséből pedig Becert és legelőjét, Jahcát és legelőjét, (37) Kedémótot és legelőjét, valamint Méfáatot és legelőjét: négy várost. (38) Gád törzséből pedig Gileádban a gyilkosok menedékvárosát, Rámótot és legelőjét, Mahanaimot és legelőjét, (39) Hesbónt és legelőjét, Jazért és legelőjét: összesen négy várost. (40) Mérári fiainak, akik még a léviták családjai közül fennmaradtak, a sorsvetés szerint összesen tizenkét város jutott. (41) A lévitáknak tehát Izráel fiainak birtokaiból összesen negyvennyolc város és a legelőik jutottak. (42) Ezekhez a városokhoz saját legelő is tartozott. Így volt ez mindegyik városnál.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (21/1): Fedezd fel lehetőséged és kötelességed – és élj aszerint folyamatosan!

Az a tény, hogy a Lévi utódaiból kifejlődött törzs – a léviták – nem kaptak saját körülhatárolható földbirtokot örökségül, hanem szét lettek szórva az ország egész területén városokba, tulajdonképpen egy átok beteljesülése, amit viszont Isten jóra fordított. Jákób ugyanis annak idején átkot mondott Lévi fiaira a sikemiek értelmetlen legyilkolása miatt (1.Móz 49, 5;7.) Ezt azonban javukra és az egész ország javára fordította az Úr azzal, hogy így gyakorlatilag mindenütt jelen voltak az országban. Ez pedig korlátlan lehetőséget adott arra, hogy a léviták beteljesítsék azt az áldást, amit pedig Mózes mondott rájuk: „Tanítják döntéseidre Jákóbot, törvényedre Izraelt.” (5Móz33,10). A Léviták komoly felelőssége és nagy lehetősége volt az, hogy Isten törvényére tanítsák Izraelt és gondoskodjanak arról, hogy Isten népe ismerje az Úr akaratát. Valaki megállapította, hogy Izraelben senki nem lakott 15 km-nél messzebbre a 48 lévita város valamelyikétől, tehát minden izraeli közelében élt olyan férfi, aki ismerte Mózes törvényét és tanácsokat adhatott a vallási, családi, politikai és gazdasági kérdésekben. Alapvetően szükséges volt, hogy Izrael megtartsa Isten Igéjét az élet minden területén, mert enélkül vége volt jólétüknek, és Isten visszavonta kiváltságaikat. A történet vége mégis szomorú. A léviták nem éltek nagyszerű elhivatásukhoz méltó módon; nem töltötték be küldetésüket. Ha betöltötték volna, akkor talán sohasem terjed el Izrael egész földjén a bálványimádás és annak romboló hatása.


MA: fedezd fel az Úrtól kapott lehetőséged és felelősséged. Legyen gondod arra folyamatosan, hogy élj is velük Isten dicsőségére.

 

Hozzászólás írása

Your email address will not be published. Required fields are marked*