Józsué 24. – Napi parancs 1.

Olvasandó: Józsué könyve – 24. fejezet  
1-15. vers

“(1) Józsué pedig összegyűjtötte Izráel minden nemzetségét Sikembe, és előhívta Izráel véneit, fejeit, bíráit és elöljáróit, és odaálltak az Isten színe elé. (2) Józsué ekkor azt mondta az egész népnek: Így szól az ÚR, Izráel Istene: Régen a folyón túl laktak atyáitok: Ábrahám, Náhór és atyjuk, Táré, akik idegen isteneknek szolgáltak. (3) De áthoztam atyátokat, Ábrahámot a folyó túlsó oldaláról, és végigvittem egész Kánaán földjén, és megsokasítottam utódait, és Izsákot adtam neki. (4) Izsáknak pedig Jákóbot és Ézsaut adtam. Ézsaunak a Széír-hegységet adtam birtokul, Jákób és fiai pedig lementek Egyiptomba. (5) Majd elküldtem Mózest és Áront, és megvertem Egyiptomot az által, amit köztük cselekedtem. Azután pedig kihoztalak benneteket. (6) Kihoztam atyáitokat Egyiptomból, és eljutottak a tengerig. Az egyiptomiak üldözték atyáitokat harci szekerekkel és lovasokkal a Vörös-tengerig. (7) Akkor az ÚRhoz kiáltottak, és ő sötétséget bocsátott közétek és az egyiptomiak közé, és rájuk vitte a tengert, és az elborította őket. Szemetekkel láttátok, amit az egyiptomiakkal cselekedtem. Aztán sokáig a pusztában laktatok. (8) Majd elhoztalak titeket az emóriak földjére, akik a Jordánon túl laktak, és harcoltak ellenetek. De a kezetekbe adtam őket, birtokba vettétek a földjüket, őket pedig eltöröltem előletek. (9) Majd fölkelt Bálák, Cippór fia, Móáb királya, és harcolt Izráel ellen. Elküldött, és hívatta Bálámot, Beór fiát, hogy megátkozzon titeket. (10) De nem akartam meghallgatni Bálámot, ezért meg kellett áldania benneteket, és így megszabadítottalak titeket a kezéből. (11) Majd átkeltetek a Jordánon, és Jerikóhoz érkeztetek. Jerikó urai, az emóriak, perizziek, kánaániak, hettiták, girgásiak, hivviek és a jebúsziak harcoltak ellenetek, de a kezetekbe adtam őket. (12) Darazsakat küldtem előttetek, azok űzték el előletek az emóriak két királyát, nem a te kardod és nem a te íjad! (13) Földet adtam nektek, amelyen nem ti dolgoztatok, és városokat, amelyeket nem ti építettetek, mégis bennük laktok; szőlőket és olajfákat, amelyeket nem ti ültettetek, de esztek róluk. (14) Azért hát féljétek az URat, és szolgáljatok neki tökéletesen és hűségesen. Vessétek el azokat az isteneket, akiknek atyáitok szolgáltak a folyamon túl és Egyiptomban, és szolgáljatok az ÚRnak! (15) Ha pedig rossznak látjátok azt, hogy az ÚRnak szolgáljatok, válasszatok még ma, hogy kit akartok szolgálni. Akár azokat az isteneket, akiknek atyáitok szolgáltak, amíg a folyamon túl voltak, vagy az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. Én azonban és az én házam népe az ÚRnak szolgálunk.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (24/1): Vedd te is számba Isten életedben véghezvitt jótetteit!

Miután Józsué beszélt a vezető emberekkel, szükségesnek látta összehívni az egész népet, hogy ünnepélyesen döntést hozzanak a jövőre nézve Istennel kapcsolatban. Mielőtt meghalna és „magára hagyná” a népet, akiket Isten az ő vezetésére bízott Mózes után tudni akarta, lehet-e reménysége afelől, hogy Izrael szándéka szerint megmarad-e az élő Isten szövetségeseként az új hazában?!

Nagyívű visszatekintő beszédben Isten nagy tetteire mutat rá, hogy ezzel győzze meg hallgatóit, hogy érdemes és méltó dolog az atyák Istenében bízni és őt szolgálni, annál is inkább, mert a maguk életében is láthatták, tapasztalhatták Isten hűségét, hatalmát, szeretetét mind abban, amiken keresztül idáig eljuttatta őket. Rámutat arra is meggyőző beszédével, hogy igazából annyi jót kaptak és tapasztaltak már Istentől, hogy valójában tartoznak is Neki azzal, hogy ők is elkötelezzék magukat Mellette. Mindazátal nem kényszeríti őket, hanem hozzátéve a maga döntésének példáját végül csupán felszólítja őket: válasszanak, hozzanak döntést, készek-e Isten népeként élni és őt imádni egyedül. Mert Istennek nem az a kedves, amikor kényszerből vagy érdekből szolgáljuk Őt, hanem amikor önként, mi is „jókedvből” szánjuk oda magunkat Neki.

Mindnyájunknak bőven van okunk Isten jóságáért hálát adva odaszánt életet élni. Nemcsak a kijelentett Ige alapján, hogy Jézus Krisztusban nekünk üdvösséget adott, hanem emlékeink, tapasztalataink alapján is, amelyekből világos, hogy Isten méltó arra, hogy őt imádjuk és érdemes Rá hallgatni!

MA: Isten arra szólít és abban akar vezetni Józsué által, hogy vedd számba, sorold fel te is magadban, vagy akár családi körödben, ismerőseid előtt jó bizonyságaidat az Úr életedben megmutatott jótéteményeiről:

 „Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél, semmi jótéteményéről!”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked*