Korinthus 13. – Napi parancs 1.

Olvasandó: Korinthusiakhoz írt levél – 13. fejezet 

“(1) Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. (2) És ha prófétálni is tudok, és minden titkot és minden tudományt ismerek is, és ha teljes hitem van is, úgy, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen bennem, semmi vagyok. (3) És ha szétosztom is minden vagyonomat, és testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen bennem, semmi hasznom abból. (4) A szeretet hosszútűrő, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, (5) nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, (6) nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. (7) Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. (8) A szeretet soha nem fogy el. De legyenek bár prófétálások, eltöröltetnek; vagy akár nyelveken szólás, megszűnik; vagy akár ismeret, eltöröltetik. (9) Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk: (10) amikor pedig eljön a tökéletes, a töredékes eltöröltetik. (11) Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy ítéltem, mint gyermek, miután pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat. (12) Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy ismerek majd, ahogy én is megismertettem. (13) Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (13/1): Legyen bennünk A SZERETET, hogy legyen bennünk szeretet!

Szeretet pedig nincs énbennem. Ezt a mondatot általában úgy értjük, hogy ha szeretetlen vagyok, ha nem szeretek, akkor semmi vagyok. Pedig a szeretet hiány ott kezdődik, hogy úgy érzi valaki: őt nem szeretik, vagyis így nincs benne elég szeretet, mert üres a szeretet-tankja. Ennek emberileg sok oka lehet, és legtöbbször, gyermekkori dolgokra vezetik vissza. Pl. szülők elfoglaltsága, elválása, önzése, iskolai traumák, hátratételek stb. Valójában azonban „istenhiány”-ról van szó. Mert Isten A SZERETET és ha Ő nincs bennünk a Szentlélek által, akkor üresek vagyunk. Űr van bennünk. Nincsen bennünk szeretet se így, se úgy, hogy nincs, ami kicsorduljon az üres tankból. Ha nem éljük át, hogy Istentől szeretve vagyunk, akkor mi se tudunk szeretni azzal a szeretettel, ami itt le van írva.

Tegnap este úgy feküdtem le, hogy csak elolvasni volt már erőm a mai igét (= napi parancsot), és azt gondoltam ehhez nincs is mit írni, a szavak magukért beszélnek. Elég fáradt voltam, hosszasan beszélgettem több szeretet hiányos felebarátommal. Éppen válságba kerültek a szeretet-kapcsolataikban. Pedig kedves, szerető szívű emberek, akik azért érzik „zengő ércnek” és „pengő cimbalomnak” magukat, mert nem élték még át az Isten irántuk való szeretetét! Éjszaka álmomban is foglalkoztatott az Ige. Egy két része osztott üzenő táblát láttam, amelyiken az egyik felére fel volt írva az 1.Kor. 13. része. De a másik fele üres volt. Mit írjak a másik felére? Reggelre ébredve megkaptam a választ, íme:

„Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.” 1Jn 4,7-12.

Akkor van bennünk szeretet, ha szívünkben ott van A SZERETET, aki Jézusban testet töltött, meghalt értünk, feltámadt felment a mennybe, de nem hagyott árván, hanem elküldte a Szentlelket, aki által Isten bizonyságot tesz bennünk az Ő atyai szeretetéről. Megtölti szeretetével a tankunkat, hogy bennünk is legyen annyi szeretet, hogy az kicsorduljon minden kapcsolatunkban.

Ma: Töltsük fel először a szeretet tankunkat Istennel való közösségünkben, hogy legyen bennünk az az agapé szeretet, amiről itt Pál ír!

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked*