Olvasandó: Mózes 4. könyve – 1. fejezet
„(1) Így szólt az ÚR Mózeshez a Sínaipusztában, a gyülekezet sátrában a második hónap első napján, Egyiptom földjéről való kijövetelük után a második esztendőben: (2) Vegyétek számba Izráel fiainak egész gyülekezetét nemzetségeik szerint, atyáik háza népe szerint, a nevek száma szerint, minden férfit főről főre, (3) húszesztendőstől fogva és feljebb, mindenkit, aki harcra fogható Izráelben. Számláljátok meg őket seregenként, te és Áron! (4) Legyen veletek egy-egy férfi mindegyik törzsből, mindegyik atyái háza népének feje legyen. (5) Ez pedig a neve azoknak a férfiaknak, akik mellettetek fognak állni: Rúbenből Elicúr, Sedéúr fia. (6) Simeonból Selumiél, Cúrisaddaj fia. (7) Júdából Nahsón, Ammínádáb fia. (8) Issakárból Netanél, Cúár fia. (9) Zebulonból Eliáb, Hélón fia. (10) József fiai közül: Efraimból Elisámá, Ammihúd fia, Manasséból Gamliél, Pedácúr fia. (11) Benjáminból Abídán, Gideóni fia. (12) Dánból Ahiezer, Ammisaddaj fia. (13) Ásérból Pagiél, Okrán fia. (14) Gádból Eljászáf, Deúél fia. (15) Naftáliból Ahira, Énán fia. (16) Ezek a gyülekezetből elhívottak, atyjuk törzseinek fejei, Izráel nemzetségfői. (17) Maga mellé vette Mózes és Áron e név szerint is kijelölt férfiakat. (18) Összegyűjtötték az egész gyülekezetet a második hónap első napján, és bejegyezték születésük idejét nemzetségeik szerint, atyáik háza népe szerint, a nevek száma szerint, húszesztendőstől fogva és feljebb, főről főre. (19) Ahogy az ÚR parancsolta, úgy számlálta meg őket Mózes a Sínai-pusztában. (20) Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének fiai, azok leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, főről főre minden férfiú, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (21) akiket megszámláltak Rúben törzséből: negyvenhatezer-ötszáz lélek. (22) Simeon fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, főről főre minden férfi, húszesztendőstől fogva és följebb, minden harcra fogható, (23) akiket megszámláltak Simeon törzséből: ötvenkilencezer-háromszáz. (24) Gád fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (25) akiket megszámláltak Gád törzséből: negyvenötezer-hatszázötven. (26) Júda fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (27) akiket megszámláltak Júda törzséből: hetvennégyezer-hatszáz. (28) Issakár fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (29) akiket megszámláltak Issakár törzséből: ötvennégyezer-négyszáz. (30) Zebulon fiainak leszármazottai nemzetségenként és háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (31) akiket megszámláltak Zebulon törzséből: ötvenhétezer-négyszáz. (32) József fiaiból Efraim fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (33) akiket megszámláltak Efraim törzséből: negyvenezer-ötszáz. (34) Manassé fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb, minden harcra fogható, (35) akiket megszámláltak Manassé törzséből: harminckétezer-kétszáz. (36) Benjámin fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (37) akiket megszámláltak Benjámin törzséből: harmincötezer-négyszáz. (38) Dán fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, a nevek száma szerint, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (39) akiket megszámláltak Dán törzséből: hatvankétezer-hétszáz. (40) Ásér fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (41) akiket megszámláltak Ásér törzséből: negyvenegyezer-ötszáz. (42) Naftáli fiainak leszármazottai nemzetségenként, háza népenként, név szerint számba véve, húszesztendőstől fogva és följebb minden harcra fogható, (43) akiket megszámláltak Naftáli törzséből: ötvenháromezer-négyszáz. (44) Ezeket vették számba, akiket Mózes, Áron és Izráel tizenkét fejedelme számolt meg; egy-egy férfi, mindegyik a háza népének feje. (45) Mindazok, akiket számba vettek Izráel fiai közül, atyáik háza népe szerint, húszesztendőstől fogva és följebb, minden harcra foghatót Izráelben, (46) mindazok, akiket megszámoltak: hatszázháromezer-ötszázötvenen voltak. (47) De a lévitákat atyáik háza népe szerint nem vették számba közöttük. (48) Mert így szólt az ÚR Mózeshez: (49) Csak Lévi törzsét ne vedd számba, és ne sorold őket Izráel fiai közé, (50) hanem rendeld őket a bizonyság hajlékának, minden edényének és minden ahhoz valónak őrzőivé. Ők hordozzák a hajlékot, minden edényét, szolgáljanak mellette, és a hajlék körül táborozzanak. (51) Amikor a hajléknak tovább kell indulnia, a léviták szedjék szét, amikor pedig megáll a hajlék, a léviták állítsák föl. Ha pedig idegen közeledik hozzá, haljon meg. (52) Izráel fiai közül mindenki a maga táborában és az ő zászlaja alatt, seregeik szerint táborozzon. (53) A léviták pedig a bizonyság hajléka körül táborozzanak, hogy ne legyen haragom Izráel fiainak gyülekezetén. A léviták lássák el a bizonyság hajlékának őrzését. (54) Izráel fiai úgy tettek, ahogy az ÚR megparancsolta Mózesnek.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (1/2): Legyünk hadra foghatók
Aki hadba mehet … – ezért is volt fontos a számlálás. Ez egy sorozás volt, tudatosítása annak, hogy kik azok, akiknek kötelességük felelősséget, áldozatot, harcot is vállalni a közösségért. Nemcsak „ott lenni”, nemcsak élvezni a szabadságot, hanem tenni, szolgálni is. Mi ne csak „fogyasztók” legyünk, hanem „hadra foghatók” is.
Egyházunkban gyakran elhangzik a Felhívás: tartsuk fontosnak, hogy számontartsanak bennünket – sokan ezt nem veszik komolyan, névtelenül vannak jelen akár vasárnapról vasárnapra is a gyüliben. A mi gyülekezetünkben is vannak névsorok, van adatbázis, anyakönyvezés családi lap, címkatalógus. Most készítünk egy táblázatot, amelybe szakemberek a címét gyűjtjük, hogy ha a gyülekezetben valakinek szüksége lenne szakmunkára, tanácsadásra vagy képviseletre, akkor ne külvilági ismeretlenhez kelljen fordulni, hanem megbízható ismerőshöz. Bíztatlak kedves olvasó – jelentkezz erre a felhívásra!
4Móz 1:4-6 „És legyen veletek egy-egy férfiú mindenik törzsből, mindenik feje legyen az ő atyái házának. Ezek pedig a férfiak nevei, akik veletek legyenek: Rúbenből Elisúr, Sedeúrnak fia. Simeonból Selúmiel, Surisaddainak fia.”
Ezekből a versekből az derül ki, hogy az Örökkévaló milyen pontosan ismeri az övéit, név szerint és tekintély szerint Ő szólítja elő azokat, akiknek vezető felelősséget kíván adni a sereg szervezésében.
Ez azon túl, hogy bátorító, hogy így ismer, és Ő szabja meg, hogy hol a helyünk, mi a feladatuk, alázatra is indító, mert Tőle van a tekintély, a vezetésre való elhívás, ezért egyrészt ezt alázattal kell fogadni és nem visszaélni vele, másrészt alázattal el kell fogadni, hogy a tekintélyt kapott vezetőt tiszteletben tartsuk és ne kritizáljuk, gáncsoljuk, megvessük.
„és vallást tőnek az ő születésükről, az ő nemzetségeik szerint, az ő….”
Vallást tudok-e tenni születésemről, mint ezek a zsidó férfiak? Ez egy fontos kérdés, de nem a származásunkra, a családfánkra nézve csupán. Sokkal inkább a jövőnk, az üdvösségünk okán. Divat lett a családfakutatás. Sokan büszkélkednek nemzettség-táblázatukkal: micsoda nemes/neves felmenőik voltak. A keresztyén ember „nemzettség táblázata” az, hogy mi Isten fiai vagyunk.
„Lássátok milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.” (I.Ján3,1-2.)
Magukat keresztyénnek tartók ezrei nem tudják ezt megvallani. Nem tudják/merik (?) bizonyossággal elmondani: Isten fia vagyok – pedig az Ige világosan kijelenti újra és újra:
„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Gal 3:26)
„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai. Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám! Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” (Róm 8:14)
A hívő közvetlenül az Isten Egyszülött Fiától, a feltámadott és megdicsőült Krisztustól vezet(he)ti le származását, mert a Lélek által felülről, újonnan született. Ez a keresztyén ember „nemzettségtáblázata” – erről vallást tenni pedig boldog kiváltsága!
Ma vizsgáljuk meg magunkat: Szoktunk-e ezzel a kiváltsággal élni! – E tekintetben is jó a „számba vesszük” magunkat!