Olvasandó: Mózes 4. könyve, 25. fejezet, 10-13. vers

„(10) Akkor így szólt az ÚR Mózeshez: (11) Fineás, Eleázár fia, Áron pap unokája elfordította haragomat Izráel fiairól, mivel haragom szerint bánt velük. Ezért nem pusztítom ki felindulásomban Izráel fiait. (12) Mondd meg tehát: Íme, szövetségemet, a békesség szövetségét adom neki. (13) Övé és utódaié lesz a papság szövetsége örökre, mivel bosszút állt Istenéért, és engesztelést végzett Izráel fiaiért.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (25/1): Nem nézhetjük nyugodt szívvel, tétlenül, ha a ránk bízottak közt provokál a gonoszság!

Fineás tette gyilkosság. Mégis dicséretet és szövetséget kap Istentől. Mégpedig a békesség szövetségét. Miért? Mert Fineás ezzel a cselekedetével elfordította Isten haragját a többiekről. Szörnyű szövetségszegést követett el a nép: paráználkodtak fizikai és szellemi értelemben is – pogánysággal (emberekkel és bálványaikkal). Ráadásul egyik főemberük, ezt tüntetően, provokálva műveli a közösség előtt. Ezért Isten haragja felgerjedt a pusztításra, de Fineásban is felhevül a düh és haragjában ő is tüntetően cselekszik….  Fineás példamutató cselekedete, kiengesztelte Isten haragját és békességet szerzett.

Van olyan, hogy jobb, ha egy(két) ember hal meg a népért, mintha egy miatt mindenki elkárhozik. Kajafás is ezt mondta Jézussal kapcsolatban, amikor tárgyalták a farizeusok, hogy milyen ítéletet hozzanak felőle. Jézus saját magán engedte véghez vinni a békéltetés áldozati szolgálatát. Őbenne békéltette meg ugyanis Isten a világot magával. Ezért aki Jézusban hisz és őt követi, nem megy ítéltre, hanem átment a halából az életre. Elfordította rólunk Isten bűn miatti haragját.

Fineás tettében azt értékelte az Örökkévaló, hogy ő is „felgerjedt”, felindult amiatt, hogy Izrael előkelő, felelős vezetői, rossz példát mutatva megszegték Isten parancsát: a bálványokkal és képviselőikkel paráználkodtak. Hamis istent imádtak és nem voltak hűségesek az Örökkévalóhoz, hanem megszegték a szövetséget. Miközben Fineás megsérti a Tízparancsolat egyikét (Ne ölj!), valójában megőrzi a Szövetség egészét és Isten haragját engeszteli ki. Isten törvényét védi és példát statuálva a megbékélést munkálja. Jézust is többek között azért emelte fel az Atya a legmagasabb dicsőségbe, mert szerette az igazságot és gyűlölte a hamisságot.


(Zsid 1:9) – Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annak okáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.


Ám Jézus nem másokon, hanem önmagán „bűntette” a bűnt, mert Isten iránti lelkesedés és irántunk való szeretet vezérelte. Tudta, hogy az Atya akarata az örökélet és nem az örökhalál. Nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Inkább feláldozta a saját szent, tiszta életét. Nem nézhetjük el mi sem, ha olyan gonoszságot látunk a ránk bízottak körén belül, amiről Isten kijelentett, hogy utálatos előtte és haragra ingerli. Induljon fel a mi lelkünk is haragra a bűn ellen – kezdve azokon, amik bennünk találtatnak!

Vélemény, hozzászólás?