Geológus Lelkipásztor
A geológus lelkipásztor – Diósgyőr geológus lelkipásztora
A diósgyőri református templomtorony bejárata fölött emléktábla van 1987. október 25-től. Rajta a szöveg: „Ezt a templomot 1768-72 között a diósgyőri református gyülekezet építette Pápai Tóth Mihály lelkipásztor, geológus a diósgyőri kohászat kezdeményezőjének vezetésével. Az én házam imádság háza minden népnek! (Márk 13:13)” Pápai Tóth Mihály a felvilágosodás hatása alatt élő magyar polihisztor volt, akinek 783 lapoldalra terjedő és 14 féle témát ölelő kéziratát a miskolci Levéltár őrzi. Tartalmazza a svájci Bern város egyetemén elhangzott Rudolph Brunner előadásainak jegyzetét, az 1748. május 4.-én kötött aacheni béke pontjait, az 1764 évi magyar országgyűlésről készült közleményt magyar és latin nyelven; 170 oldalon át a méhekről és a mézről írt kémiai vonatkozású fejtegetéseit; olvashatók sírfeliratok, versbe szedett regulák a lányok erkölcsi oktatásáról. Befejezetlen tanulmánya a Historia Hungariae (Magyarország története) címet viseli. Nagy műgonddal írta francia nyelvtanát, amelyhez hasonlót abból a korból nem találunk. Vannak tudománytörténeti, gyógyszertörténeti és néprajzi írásai. Önmagáról ezt írta a diósgyőri református egyház anyakönyvébe: „Tserépfalusi, Hotykai és M. Tartzali Ekklésiékban való Egyházi Szolgasága után jött a Diós-Győri Reformata Szent Ekklésiaba ordinárius Prédikátornak.” (Ez utóbbi két szó a mai értelemben parókiával rendelkező, vezető lelkipásztort jelent.) Pápai Tóth Mihály a svájci Bern város egyetemén tanult és több európai várost is bejárt.
A magyaron kívül beszélt latinul, franciául és németül. Diósgyőri szolgálatát 1764. december 1.-én kezdte. Itteni tevékenységéhez fűződik a parókia, a templom és az iskola telkének – igen sok akadályba ütköző – megszerzése az ellenreformáció idején és az építkezés minden gondja. Hivatalos személyek előtt kijelentette, hogy a templomépítés engedélyezése érdekében kész Mária Terézia királynő elé járulni, magát megalázni, és lábai előtt leborulni. Ő volt az aki a királynő figyelmét felhívta a Bükkben található és hasznosítható ércekre. Azután kezdődött a Fazola-féle vasolvasztás. Kitartó küzdelme eredménnyel járt, mert engedélyezték a templom megépítését. A koronauradalom helyi vezetőit utasították a terület kijelölésére. Megvásárolta az egyház – uradalmi közreműködéssel – parókiájának Apsajt Mihály mészáros kőházát 1769. július 5.-én (1995-ben Blaha Lujza u. 10. sz.). Július 14.-én csere útján kisajátították a Kender-soron Krotos András házát telkével együtt templomhelynek és István Kovácsné házastelkét iskolahelynek. Megkezdődött az építkezés adakozásokból. Ő volt az első lakója a megvásárolt parókiának. A templom felszentelését (1771. október 6.-a) azonban nem érhette meg, mert 1771. februárjában meghalt. Felesége, gyermeke és a gyülekezet gyászolta. Diósgyőrben temették el.
Balázs József 1995. április 18.-án, kedden megjelent cikke nyomán.