Olvasandó: 2.Királyok 4,1-8.
2021. böjt hava
Drága Testvéreim!
Arra szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ennek az asszonynak annyi olaja lett, amennyi edényt üresen odatett Isten áldásának útjába. Addig áradt az áldás, ameddig volt mit megtölteni. Az olaj a Bibliában a Szentlélek és az általa életünkbe áradó isteni áldás képe. Ha egyáltalán bármiben is múlhat rajtunk a kegyelemből kapott áldás mértéke, az ez: mennyire üresítjük meg magunkat, edényeinket az ÚR számára. Az „edény” ezúttal a mi odaszánásunk képe…
Sok edényre van szükség és Isten megtölti azokat. Több imádságra, több engedelmességre, több szentségre van szükség, ez a mi részünk, amit oda kell tenni, h. Isten ereje, Szentlelke áradjon az életünkbe, gyülekezetünkbe. Mert amilyen mértékben van bennünk Jézus, olyan mértékben leszünk áldottak. És ahogy Ő növekszik bennünk, úgy fog tudni használni. És én úgy tapasztalom, sok idő telik el addig, amig Isten élete megvalósul bennünk. Kitartó, hűséges, engedelmes életet kér Isten tőlünk.
Ez az asszony megteszi, amit Isten embere mond neki. Bezárja az ajtót és töltöget az edényekbe. Vagyis teszi, amit Isten mond, és közben Isten csodát tesz, mert folyik az olaj, míg odatartja az edényt. És csak 3 ember látja ezt a csodát, akik átélik a bezárt ajtók mögött. Van, amikor be kell zárkózni a belső szobába, ahol senki nincs, nincs ott még a társunk sem, nincs ott a testvérem, még az imatársam sem. Egy Valaki van ott, az én Atyám, Aki titkon néz és majd megfizet nekem nyilván, mert megtölt áldással, erővel, gyógyulással. Csodás változások történnek itt bennünk, mert Isten szól, és tölti az üres edényeket.
Soha sürgetőbben nem volt még itt ennek az ideje, h. az üres mécseseket, az üres edényeket megtöltse az Úr olajjal. Mert várjuk a Vőlegény visszajövetelét, és nehogy ne legyen olajunk, nehogy aludjunk. Tisztítsuk ki azt a lámpást, öntsünk ki mindent az életünkből, a sok bűnt, szennyet vigyük a Golgotához. Egyedül Krisztus keresztje az, ahol mindent kiönthetsz magadból, h. aztán szomjasan, mind többet és többet akarva odaállj Isten elé, h. töltsön meg Önmagával. Ez az Úr számára megüresítő lelkület jellemezze idei böjti időszakunkat, hogy a Krisztusnak, a mi húsvéti Bárányunknak minden áldása életünk edényét megtölthesse
(Péterné Szűcs Katalin)
Tervezni, naptárral a kezünkben még mindig nem lehet a körülmények bizonytalansága miatt. De, ami biztos, hogy az ÚR velünk van, jót tervez, és ami az Ő tervével összhangban van, abban meg fog áldani bennünket. Gyakorolni a közösséget még mindig csak korlátok között lehet, de ez ne jelentse azt, hogy feladjuk, kevesebbel is beérjük, elhanyagoljuk, elkényelmesítjük a magunk és egymás lelki életét. Sőt, egyéni lelkiállapotunkért most még inkább magunk vagyunk felelősek, magunknak kell megküzdenünk, magunkat kell felvérteznünk a lelki fegyverekkel – hogyan?
Ahogy fentebb is olvashattuk: megüresíteni magunkat az ÚR előtt és kitárni üres szívünket, hogy Igéjével, közösségével töltse be szükségünket. Ebben fontos szerepe van az egyéni, „bezárkózós” csendesség gyakorlásának, mindennapi Igeolvasásnak, imádságnak, tanulásnak, olvasásnak, stb.
A „magunk felelőssége” az is, hogy ugyanakkor odategyük magunkat egymásért, odafigyeljünk egymásra, törődjünk másokkal. Gondolok itt az egymásnak való szolgálatokra, egymásról való érdeklődésre. Nem nagy dolgokra, hanem apró gesztusokra gondolok, amiknek jelentősége most igen megnőtt. Buzdítalak benneteket: mindenki legyen valakinek „emberévé”, hogy mindenkinek legyen „embere”, akire számíthat. (Ján.5,7.).
Nagyon fontos, hogy a magunk igei és hitvallásos meggyőződésében megmaradjunk lelki szilárdsággal. Vagyis ragaszkodjunk gyülekezetünkhöz, mint akik egy nyáj vagyunk a Krisztustól kapott reménységben. A Jópásztor példázatánál maradva: az aklon (=gyülekezet) kívül legelésző bárányokat két veszély is fenyegeti, az egyik a farkas-világ támadásai, a másik az „idegen nyáj”, a magát keresztyénnek hirdető, de hamis tanítások vonzása. Az online mező, a hírek világa most különösképpen is dús „legelni” (= lelki táplálék) valót kínál, de sok köztük a lelkileg ártalmas gyom… Válogassuk meg, mit „fogyasztunk” – mérjük meg az Igén, figyelve a Jópásztor, Jézus Krisztus hangjára. Kérjük ehhez a Szentlélek segítségét, gyülekezeti véneink (= presbiterek) és lelkipásztoraink tanácsát.
Nem akarjuk, hogy a közösségi alkalmak korlátozottsága miatt bárki is azt higgye, vagy érezze, hogy „magamra maradtam” kérdéseimmel, gondjaimmal! Mi a feleségemmel, mint lelkipásztoraitok veletek vagyunk, imádságban, tanításban, lelkigondozásban szolgálunk. Bátorítunk benneteket jöjjetek, keressetek, kérjetek… Magunk is igyekszünk sokaknak utána menni, érdeklődni, de nyilván azok kerülnek hamarabb figyelmünkbe, akik ki is fejezik igényüket.
Dr. Békefi Lajos
A BÖJTÖLÉS IDŐSZERŰ FORMÁI: KÁROMKODÁS- ÉS KÁROMLÁS BÖJT
Az irgalmasság ellentéte az irgalmatlan gúny, a szavakban ölő lenézés, az emberi kapcsolatokat mérgező verbális erőszak. Hihetetlen mértékben lövik ki az emberek egymásra másokat semmibe vevő, meggondolatlan vagy nagyon is szándékos mérgezett szó-nyilaikat. Valóságos negatív szócsata zajlik a mindennapokban. Ha csak fele annyi káromkodás lenne, ha helyette próbálnánk némi elismerést, figyelmességet küldeni egymásnak kifejezéseinkkel, békésebb lenne az életünk.
Az Örökkévalót annyi közönséges káromlás éri naponta, ok nélkül és ízléstelenül, mint az elmúlt században együttvéve. Istenkáromló ország lettünk. Amennyit csak magyarul szidalmazzák a nevét, ha azt kicsit átfordítanánk jó szóra vagy inkább lenyelnénk a káromkodást, akkor biztosan jobb, elviselhetőbb lenne a közhangulat és saját idegállapotunk is.
Ingyen lehetne sokat javítani a közérzeten, neked, nekem, nekünk. Hogy nem lehet ezt belátni? Minthogy a szív teljességéből szól a száj, kinek-kinek belső nagytakarítást kellene tartania ahhoz, hogy a szív teljességéből vagy inkább semmi, mintsem mérgezett nyilak tömege zúduljon elő. Kiváltképpen a mostani böjti időszak alkalmas lehetne a nyelv bűneinek megfékezésére, szóböjt tartására. Káromlás-böjtre. Káromkodást csökkentő böjt tartására. A múlt század neves katolikus írója, François Mauriac jegyzi le egyik írásában: az emberszív viperafészek, csak úgy kígyóznak, tekerődznek benne a gyilkos indulatok, szavak. Vipera irtás kellene sok emberszívben. És vulkanikus lávaként sisteregnek a szavak legújabb tűzokádó technikáinkon, az online vagy twitter és facebook bejegyzéseken, ahol elszabadulnak az indulatok. Negatív gyóntatószékek vagy szemétkosarak a modern kibertérben? S ha ez nem sikerül, mert mindent, ezt is akarni és gyakorolni kell, a káromlás-böjtöt, akkor még ott van a figyelmeztetés, amit jó lenne meghallanunk, a közel 3 évezredes tanács és kérés: „Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!” (Zsoltár 141,3).
„MOBIL BÖJT”: HÍVJ FEL VALAKIT!
Különösen napjaink kényszerű bezártságában felértékelődik a kommunikációnak kéznél lévő formája, a mobil telefon, egyáltalán a telefon vagy az email, a chat, az sms. Ez az előzőek pozitív fordítottja. Beteg vagy magányos ismerősök mindig akadnak körünkben. Kovidosok, vagy karanténesek. Ha tudnak az emberek órákat fecsegni, pletykázni, akkor lehet tartani mobil-böjtöt is, azaz a szükségeset beszélni azokkal, akik jobban rászorulnak az érdeklődésre, jó szóra, mint mi. Legalább legyen naponta, hetente egy ilyen mobilpartnered, akit meglepsz érdeklődéseddel. „Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó” (Péld 15,23).
„KÉP-BÖJT”: KÖZBENJÁRÓ IMA ELLENSÉGÉRT VAGY AKIT ANNAK GONDOLOK
Rengeteg konfliktus forrása manapság (is) az ellenségképek sokasága, amit magunkban felépítünk vagy átveszünk. Valóságos őserdő vesz körül bennünket vélt vagy valódi ellenségeink képeiből. Márpedig akiért tudunk imádkozni, annak a képét már kiveszi az imádság tisztító szava Isten előtt a minket fojtogató őserdőből. Mi magunk vegyük csak elő azt a bizonyos „bozótvágó kést”, s nyissunk utat a másik felé imádsággal. Olyan jó megtapasztalni azt és elmondani, s ez valóságos lelki szabadítás élményünk lehet, ingyen jótétemény másokkal és önmagunkkal: – Barátom, testvérem, imádkoztam érted. Így csökkenteni tudjuk egészen hatékonyan azokat az ellenségképeket, melyek a szívünket elnehezíthetik. Fohászkodhatunk így is: Uram, áldd meg bosszantómat, X. Y.-t, és könyörülj rajtam is! „Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket!” (LK. 6,28)…
(Átvéve a PRESBITER című újság böjttel kapcsolatos írásaiból 2021.)
Végül nem csak a magunk, vagy egy-egy másik testvérünk jó lelkiállapotáért vagyunk felelősek, hanem gyülekezetünknek, mint működtetett intézménynek a jó állapotáért is. Ingatlanaink karbantartása, hivatali, közegyházi, missziói, diakóniai, személyi szükségletek és a gyülekezeti élet kiadásai mind emelkedő anyagi terheket jelentenek, miközben immár közel egy éven át az adakozási alkalmak megcsappantak (persely, gyűjtés). Buzdítalak hát benneteket: az adakozásról se felejtkezzetek el.
Adakozás-unkkal anyagilag építjük Országát, támogatjuk akaratának megvalósítását itt a földön a pénzbe kerülő tevékenységek finanszírozásával. Ennek önkéntes és meghatározott formáiról, mértékéről olvashattok honlapunkon, a „dgyref.hu” -n, adakozás címszó alatt. Komolyan vétele hűségünk és hálánk kifejezése, jókedvvel tétele pedig az Úr tetszéséből fakadó áldások forrása.
Zsid 13:15 – 13:16. Általa(Jézus) vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét. A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.
VALLÁSTÉTEL + JÓTÉKONYSÁG + ADAKOZÁS! – azt mondja az Ige, hogy e három magatartás a mi hálaáldozatunk Jézus egyetlen áldozatáért, amivel bennünket megváltott az örökéletre.
Fő számlaszám:
10700086-71371232-5110000
Fenntartói adom.(működés)
10700086-71371232-51200002
Céladomány (felújítás)
10700086-71371232 -51400006