
Olvasandó: Józsué könyve – 3. fejezet
7-17. vers
„(7) Az ÚR pedig ezt mondta Józsuénak: Ezen a napon kezdelek fölmagasztalni egész Izráel szeme előtt, hogy megtudják, hogy veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. (8) Te azért ezt parancsold a papoknak, akik a szövetség ládáját hordozzák: Amikor odaértek a Jordán vizének széléhez, álljatok meg a Jordánban. (9) Ekkor azt mondta Józsué Izráel fiainak: Jöjjetek ide, és halljátok meg az ÚRnak, Isteneteknek szavait! (10) És ezt mondta Józsué: Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek, és hogy bizonyosan elűzi előletek a kánaániakat, hettitákat, hivvieket, perizzieket, girgásiakat, emóriakat és jebúsziakat: (11) íme, az egész föld Urának szövetségládája előttetek megy át a Jordánon! (12) Most tehát válasszatok magatoknak tizenkét férfit Izráel törzseiből, egy-egy férfit egy-egy törzsből. (13) És mihelyt megnyugszanak a Jordán vizében a papok lábai, akik az ÚRnak, az egész föld Urának ládáját hordozzák, a Jordán vize kettéválik, és a fölülről lefolyó víz megáll egy tömegben. (14) Akkor megindult a nép a sátraiból, hogy átkeljen a Jordánon, és a papok, a szövetség ládájának hordozói a nép előtt, (15) és amint a láda hordozói a Jordánhoz értek, és a ládát hordozó papok bemártották lábukat a víz szélébe (a Jordán pedig az egész aratási idő alatt túláradt a medrén), (16) megállt a víz, amely felülről folyt lefelé, és egy tömegben állt, jó messzire, Ádám városánál, amely Cáretán mellett van. A pusztai tenger, a Sós-tenger felé lefolyó víz pedig egészen elfutott; így kelt át a nép Jerikóval szemben. (17) A papok pedig, az ÚR szövetségládájának hordozói ott álltak szárazon a Jordán közepében rendíthetetlenül mindaddig, amíg az egész nép teljesen átkelt a Jordánon. Az egész Izráel szárazon ment át.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (3-4/3): Mindent tegyél meg, amit az Úrtól meghallasz! Lépj ki hittel a biztonsági zónádból!
E történetben lépésenként követhetjük a hitből születő cselekedet fázisait. Először az Úr szava hangzott Józsuéhoz, mert a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Azután Józsué tovább mondja az Úr üzenetét a várakozó népnek. Majd megvallja hitét az Úr támogatásáról. Ezt követően meg is teszik, amit Isten mondott: belépnek a megáradt folyóba. Végül meglátják, hogy a hitnek megvan a gyümölcse – az Úr is cselekszik és a csoda megtörténik: a víz megáll. Pedig emberileg minden ellene szólt ennek a kockázatos lépésnek. De a hit ott kezdődik, amikor rá merjük bízni magunkat az Isten kijelentett szavára és nemcsak elméletben, hanem tettekben is.
Az Úr tudja mikor van szüksége bátorításra közülünk valakinek! Józsué, Izráel egész népének szeme láttára foglalta el Mózes helyét. De vajon képes és alkalmas-e erre az új feladatra? Pontosan úgy, ahogyan nekünk, Józsuénak is fel kellett ismernie, hogy az Úr nélkül semmik vagyunk és semmit sem tudunk tenni (Jn 15,5). Amikor Józsué életében az ÚRnak adta az első helyet, Isten azzal akarta kifejezni dicséretét, hogy megerősítette az egész nép szemei előtt. Pecsétjét Józsuéra akarta helyezni és ígéretét valóra akarta váltani.
Izráel népének számítania kellett arra, hogy Isten csodát tesz. A csoda előérzetének meg kellett ragadnia a szívüket. Izráel nem téveszthette szem elől Istent, aki képes megtenni hihetetlen és emberileg lehetetlen dolgokat. Az Úr megígérte, hogy előttünk fog járni. A ládában, amely bemegy a Jordán vizébe, azt látjuk, ahogyan az Úr előttünk ment a halálba. Nekünk most Őt kell követnünk. Ő ismeri az utat, mert „Ő az egész Föld Ura” (3,11), tehát nincs mitől félnünk.
Amíg nem léptek Isten szava szerint bele a Jordán vizébe, addig az folyt, folyt, sodort, hömpölygött, örvénylett – amint hittel beleléptek a folyóba, a víz folyása megállt.
Ma: tedd meg bátran, ha valamit megértet veled az Úr, hogy feladatod! Akkor is, ha kockázatos, vagy emberileg lehetetlennek tűnik.