Olvasandó: Rómaikhoz írt levél – 11. fejezet
25-36. vers
„(25) Mert nem akarom, testvéreim, hogy magatokat bölcsnek tartva ne tudjátok meg ezt a titkot, hogy Izráel megkeményedése csak részleges, ameddig a pogányok teljes számban be nem jutnak. (26) És így az egész Izráel üdvözül, amint meg van írva: Eljön Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságot, (27) és ez lesz velük az én szövetségem, amikor eltörlöm a bűneiket. (28) Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek tiértetek, de a kiválasztásra nézve szeretettek az ősatyákért. (29) Mert Isten ajándékai és az ő elhívása visszavonhatatlanok. (30) Mert ahogyan ti egykor engedetlenek voltatok Istennel szemben, most pedig irgalmat nyertetek az ő engedetlenségük következtében, (31) úgy ők is most engedetlenné lettek, hogy a nektek adott irgalom révén végül ők is irgalmasságot nyerjenek. (32) Mert Isten mindenkit engedetlenség alá rekesztett, hogy mindenkin könyörüljön. (33) Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kifürkészhetetlenek az ő ítéletei, és kinyomozhatatlanok az ő útjai! (34) Mert ki ismerte meg az Úr értelmét, vagy ki lett neki tanácsadója? (35) Vagy ki adott előbb neki, hogy annak visszafizesse azt? (36) Mert tőle, általa és érte van minden. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (11/3): Ne tartsd magadat bölcsnek!
„…magatokat el ne higgyétek!
Ahogy napok óta olvassuk a zsidók és pogányok üdvtörténeti helyzetének alakulását, felvetődhet a kérdés: miért kellett Pálnak ennyit magyarázni a zsidók letűnését és a pogányok felemelkedését az üdvtörténet színpadán? Mert itt titokról van szó! Isten bölcsességének felséges titkáról. Amit emberi ésszel felfogni nehéz, viszont könnyű félremagyarázni és valótlan megállapításokat téve veszélyes következtetésre lehet jutni. Ez sajnos meg is történt – mind a keresztyének, mind a törvényvalláshoz ragaszkodó zsidók részéről. Ez feszültséget okozott zsidók és keresztyének között már Pál idejében is, majd hamis egyházi álláspontok alakultak ki és több hullámban is erős antiszemitizmust gerjesztett a keresztyén világban. A történelem sok tragikus eseménye vezethető oda vissza, hogy véleményformáló emberek, csoportok vagy hatalmak elhamarkodott vagy éppen fondorlatosan kialakított állításaikkal félrevezettek és tönkre tettek tömegeket.
Ennek az igei helyzetnek példája nyomán mi most gondoljunk arra, hogy egyéni vonatkozásban is vannak hasonló titkok, amikhez csak alázattal közeledhetünk. Akár helyzetekre, akár emberekre vonatkozóan nem szabad elsietni a véleményalkotást, a vélemény-nyilvánítást pedig még inkább.
Bizony, van az önteltségnek egy különleges, rejtett formája, ami nem gőg, nem büszkeség, nem is lázadás, és mégis. Az a magatartás, amikor úgy alkotunk véleményt, mintha minden ismeretnek, minden bölcsességnek, minden igazságnak a birtokába lennénk. És gyakorlatilag ítéletet hozunk egy általánosítással abban a dologban, arra a személyre nézve, ami, illetve aki éppen szóban forog. Véleményünket törvénnyé, egyedüli igazsággá tesszük általánosításunkkal. Ezzel a magatartással embereket manipulálunk. Mi ülünk az ítélő székben, mi vagyunk a véleményformálók, mi akarunk másokat ezzel „helyére tenni”: megalázni, esetleg megszégyeníteni, vagy éppen hízelgő szavunkkal hamis dicsőségben fürdetni. Erre vonatkozóan mondja mai parancsként Isten: „el ne higgyétek magatokat”. Vagy ahogy máshol fejezi ki magát Pál: felettébb ne bölcselkedjetek.
Ne képzeljük magunkat bölcsebbnek, mint amilyenek vagyunk. Az eredeti szövegben ez, hogy „…magatokat el ne higgyétek…” szó szerint pontosan ezt jelenti: nehogy bölcsebbnek gondoljátok magatokat, mint amilyenek lehettek.
Isten a titkok tudója és kijelentője, amit és amilyen mértékben jónak látja. Ne vessük el a sulykot, amikor véleményt formálunk, ne általánosítsunk. Legyünk nyitottak, elfogadóak Isten kijelentése iránt. Isten Szentlelke és Igéje világítsa meg a valóságot, értesse meg a hátterét a dolgoknak, hogy az alapján tudjunk döntéseket hozni vagy véleményt formálni.
MA: Légy visszafogott, türelmes, körültekintő, Isten vezetésére támaszkodó a véleményalkotásodban – és csak azután közöld!