Tanács: „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.” (Rómaiakhoz írt levél 13,12.)
Ígéret: „Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” (Apostolok Cselekedetei 2,21.)
Fohász: „Seregek Istene, újíts meg bennünket! Ragyogtasd ránk orcádat, hogy megszabaduljunk!” (Zsoltárok 80,8.)
* Földi életünket bizonyos mértékben a sötétség jellemzi. Mégha meg is tértünk lelkünk Pásztorához, akkor is testünkben ott van a rosszra való hajlandóság. De egyre közelebb van teljes szabadulásunk ideje, amikor már mindig az Úrral leszünk, hiszen felvisz minket az Ő országába. Ha a sötétség cselekedeteit röviden akarjuk megfogalmazni, akkor az a szeretetlenség. Jézus ezért tartotta nagyon fontosnak az új parancsolat átadását, mert Ő maga testesíti meg, amit Pál a szeretet himnuszában leírt az 1.Korinthus 13-ban.
* Akár népeket, nemzeteket, vagy személyeket nézünk, mindenhol látjuk a bűnök miatti számonkérést, amikor az Úr elfordítja az Ő arcát és jönnek a nemszeretem napok. Krisztus eljövetelekor azonban számot kell adni az emberiségnek cselekedeteiről, melynek következménye végleges. Most, amikor még ragyog a kegyelem napja, van lehetőségünk segítségül hívni az Úr nevét, és Ő kész is adni számunkra kegyelmet. Ennek megnyilvánulásának tartom Jézus utolsó vacsorakor kínált ajándékát, amikor lehetőséget adott a mindenkori tanítványainak, hogy merítsenek erőt az Ő testéből és véréből!
* Aszáf zsoltára kapcsolható ehhez a gondolathoz, mert nagyon sok hívő él már át megújulást, helyreállítást az úrvacsora alkalmával nyert megtapasztalás útján. Érezhetjük Krisztus arcának felénk ragyogását, a tekintetéből áradó szeretet átjárja a lelkünket, testünket, és megújult lendülettel indulunk életünk újabb szakaszába! Adjunk ezért hálát ma is!
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
