Tanács: „Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek.” /Korinthusbeliekhez írt első levél 15,34./
* Félálomban, a halál állapotában meg főként nem tud az ember teljes koncentráltsággal élni, tevékeny lenni. Ezért buzdít az Ige, hogy ne elégedjünk meg a lágymeleg hívő életünkkel! Isten azt ígéri az ilyeneknek, hogy „mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból.” (Jelenések 3,16.) Aki ismeri magát tudja, hogy a legtöbb harcot önmagunkkal kell megvívnunk a bűn elkerülése érdekében. Ha nem vagyunk elég éberek, akkor rés támad a védelmül adott fegyverzetünkön (igazlelkűség öve, igazság mellvasa, békesség saruja, lélek kardja, hit pajzsa, üdvösség sisakja), és az ellenség nyilai, csapásai könnyebben ejtenek sebet lelkünkön. Éberség hiányában a szemünk, a fülünk, a nyelvünk könnyen bűnbe, vétekbe sodornak bennünket. „Serkenj föl, aki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyog tenéked a Krisztus.” (Efézusbeliekhez írt levél 5,14.)
Ígéret: „És ha valaki vétkezik, van szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És Ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért.” (János első levele 2, 1-2.)
* Azért, mert megváltottak vagyunk, nem élhetünk vissza a közbenjáró Jézus Krisztusunk áldozatával. Jóindulatunkat használta már ki valaki? Ugye milyen keserű tapasztalatot nyertünk ezáltal. Megváltónknak még jobban fáj, hiszen Ő önzetlen szeretetből vállalta helyettünk bűneink büntetését!
* A teljes harckészültségünk hiánya miatt kapcsolódik a Fohász kérése a mai üzenethez: „A Te nevedért Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.” (Zsoltárok 25,11.)
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
