Józsué 9. – Napi parancs 6.

Olvasandó: Józsué könyve – 9. fejezet  
22-27. vers

„(22) Józsué ugyanis hívatta őket, és így szólt hozzájuk: Miért csaptatok be minket, amikor így beszéltetek: „Igen messziről valók vagyunk”, holott közöttünk laktok? (23) Most azért átkozottak legyetek, és ne fogyjon ki közületek a szolga, a favágó és a vízhordó az én Istenem házában. (24) Azok pedig így feleltek Józsuénak: Mivel nyilván tudtukra jutott szolgáidnak az, amit az ÚR, a ti Istenetek parancsolt szolgájának, Mózesnek, hogy nektek adja ezt az egész földet, és hogy kiirtja előletek a föld minden lakosát, igen féltettük tőletek az életünket, ezért cselekedtük ezt a dolgot. (25) De most, íme, a kezedben vagyunk, úgy cselekedj hát velünk, ahogy jónak és igaznak tetszik előtted. (26) És úgy cselekedett velük, és kiszabadította őket Izráel fiainak kezéből, és nem ölték meg őket. (27) Azon a napon Józsué a gyülekezetnek és az ÚR oltárának a favágóivá és vízhordóivá tette őket mindmáig azon a helyen, amelyet kiválasztott az ÚR.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (9/6): Lásd meg, hogy Isten kegyelme az átkot is áldásra tudja fordítani!

Elátkozva, mégis életben hagyva (9,22-27). Még ha a gibeóniak életben is maradtak, mégsem menekülhettek meg az átoktól: szolgaságra lettek kárhoztatva. Ez a szolgaság abban nyilvánul meg, hogy ők lesznek a favágók és a vízhordók az izráelieknek. Hogy elkerüljék a gibeóniak bálványimádását és azt, hogy ez megfertőzze Izráel vallását, munkájukat a szent sátornál végezték, ahol állandóan láthatták az egy igaz Isten imádatát. Így az átok áldássá vált. A gibeóniak miatt Isten nagy csodát tett (vö. 10:10-14). Később a szent sátrat Gibeónban állították fel (2Krón 1:3), még később pedig a gibeóniak segítettek Nehémiásnak újjáépíteni Jeruzsálem falát (Neh 3:7).

Ilyen Isten kegyelme. Még mindig képes áldásra fordítani az átkot. Bár általában igaz, hogy a bűn természetes következményeinek be kell következni, Isten kegyelme nemcsak megbocsátani képes, hanem arra is, hogy átugorja a hibákat, gyakran áldást hozzon a bűnök és kudarcok után. A mi Istenünk csodálatos; mindent fel tud használni, még a meglévő problémákat is hasznossá tudja tenni még a nehéz emberek számára is a hívő gyülekezetben vagy a családban. Mindennek az Ő dicsőségét kell szolgálnia. „Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk maradékát is megfékezed” (Zsolt 76,11). Isten figyelmen kívül tud hagyni minden gyengeséget és minden kudarcot, még ha az nem is mindig szolgál a tetszésére.

A mi számunkra az érvényes, hogy bár nem érdemlünk többet, mint a gibeóniak, de az átoktól megszabadíttattunk. „Krisztus megváltott minket a törvény átkától, úgy hogy átokká lett értünk” (Gal 3,13).

A gibeóniak reakciója arra, hogy életben maradtak és kegyelmet tanúsítottak irántuk, hogy önmagukat Józsuénak adták: „Most már a kezedben vagyunk, bánj velünk úgy, ahogyan jónak és helyesnek látod!” (9,25).

Ma: Bárcsak tőlünk is válasz lenne ez mindarra, amit az Úr értünk tett!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked*