Mind a három Ige felülemelkedik az anyagi síkon a lelki-szellemi magasságokba.
* Most fordított sorrendben nézzük a napra szánt Igéket. A Fohász Igéjével kezdem: „Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem,…” Milyen nagy bátorság vagy hitbeli meggyőződés kell ahhoz, hogy valaki ezt kérje az Úrtól! Voltam én is olyan helyzetben, – de bárkinél előfordulhat -, amikor ismerve Isten tisztaságát, bűn gyűlöletét, nem mertem így kérni. Tudtam, hogy ha igazsága szerint ítél meg, akkor számomra csak a büntetés, vagy az elvettetés jöhet szóba. Igaz, itt Dávid meg van győződve,
hogy neki, mint üldözöttnek az isteni ítélet tökéletes igazságot fog szolgáltatni!
Az egész 35. Zsoltár oltalmat kérő imádság, mivel tudja, hogy Isten mindent lát. Reméli, hogy a 24. versben kért megítélése után nem lesz okuk örülni rajta ellenségeinek. Nem kell hozzá
nagy bölcsesség, hogy megállapítsuk, hogy Dávid Isten teljes nagyságának az elismerése tudatában lélekből fogalmazta meg kérését, ezért mert önmagára is ítéletet kérni.
* Ígéret: „Mert tudja az Úr az igazak útját;” Zsoltárok 1,6. Csodálatos bizonyságát találhatjuk ennek bizonyítására Jób ajkáról a Jób könyve 23,10-ben „De ő jól tudja az én
utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.” Tőle tisztább életű embert nem nagyon emleget a Biblia, hiszen még a gonoszság fejedelme is elismeri az Úr trónusa előtt. Az Isten igazsága szerint a gonosz elvész az ő hamis, vétkes útja miatt, azonban az Úr ismeri az igazak útját, ezért elismeri azt és megjutalmazza a jámborok életmódját.
Ezt tapasztalhatta meg Jób is a fájdalmasan kemény próbája után.
* Tanács: „Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.” János 4,24. Jézus mindezt a szamariai asszonynak mondta egy hosszabb beszélgetésben, miután szembesítette bűnös életével, de feltárta előtte a szabadulás útját is.
Bemutatta neki, hogy mivel Isten szellemi lény, az imádása, tisztelete nincs sem helyhez, sem időhöz kötve. Azonban az embernek nem csak lelke, hanem teste is van, ezért vannak
külsőségek, vagy az emberek által elérhető helyek is Isten imádásához. Az igazi Isten- tiszteletben viszont szükség van arra, hogy az ember lelke összekapcsolódjon Teremtőjével, hogy el tudjon szabadulni az anyagi testétől és az „igazság” ismeretében fogalmazhassa meg imádatát az Úr felé.
Olyan csodálatos, hogy az előző (23.) versben egy mai napra is vonatkoztatható, neked és nekem szóló kijelentést és felszólítást mond Jézus: „De eljő az óra, és az most vagyon,
amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.”
* Kedves imádkozó testvérem! Megtalált-e már az Atya „igazi imádóként”? Tudom-e, tudjuk-e Őt lélekben és igazságban imádni?
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
