Tanács: „Őrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni, mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekszenek.” (Prédikátor 5,1.)
Ígéret: „Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.” (2 Mózes 20,24.)
Fohász: „Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem! Boldogok, akik lakoznak a Te házadban, dicsérhetnek Téged szüntelen.” (Zsoltárok 84,4-5.)
* Szorosan összekapcsolódik a három Ige, mert mindhárom az Isten tiszteletében való vigyázásról szól. Alázatra, képmutatás mentességre, azaz őszinteségre bátorít. Ugyanakkor az ilyen viszonyulás jutalmát is megígéri.
* A Károli fordítás szövegét választottam az egyszerű őszintesége miatt. Az Istent tisztelő és szerető ember az Isten házába menetelkor nem fogja útba ejteni a kocsmát, vagy a szerencsejátékok helyét. Tiszteli Istent azzal, hogy lelkét, szellemét tisztán tartja az Ige hallgatására, befogadására. Háborgását, elégedetlenkedését lecsendesíti, hogy el tudjon jutni a szívéhez Isten üzenete. Ne azért jöjjünk Isten házába, mert így szoktuk meg. Ne azért, hogy mások azt lássák, milyen jó hívő vagyok. Hanem azért, hogy találkozásom legyen a világ teremtőjével, Istennel, az én megváltómmal, Jézus Krisztussal, és részesülhessek az égi mannából, az Ige kenyeréből, hogy új erőt nyerjek a hétköznapok küzdelmeihez! A farizeusi lelkületűek a külsőségeknek akarnak megfelelni, ami nem kedves, sőt utálatos Isten előtt: „bolondok módjára adnak csupán áldozatot”.
* Az ígéret szerint bárhol megemlékezhetünk Isten nevéről, otthon is, egyedül is, akár a kórházban is, Ő akkor is eljön hozzánk, meglátogat minket!
* De érezzük át annak a kegyelmi lehetőségnek a súlyát, ha Isten házában dicsérhetjük ŐT! Gondoljunk azokra, akik nem tehetik meg különböző korlátozó okok miatt, hogy eljöjjenek, és értük külön imádkozzunk, hogy hitükben meg ne gyengüljenek a próbáik alatt!
A mindennapi kenyerünk alapján – Sárkány Mihály
