Olvasandó: Józsué könyve – 12. fejezet  
7-24. vers

„(7) Ezek pedig annak a földnek a királyai, akiket levertek Józsué és Izráel fiai a Jordán másik oldalán nyugat felé, Baal-Gádtól kezdődően, amely a Libánon völgyében van, egészen a Kopasz-hegyig, amely Széír felé emelkedik. Izráel nemzetségeinek adta ezt Józsué örökségül, osztályrészeik szerint: (8) a hegységben és a síkságon, a mezőségen és a hegyoldalakon, a pusztán és a déli vidéken a hettiták, emóriak, kánaániak, perizziek, hivviek és jebúsziak földjét. (9) Jerikó királya: egy, Aj királya Bétel mellett: egy, (10) Jeruzsálem királya: egy, Hebrón királya: egy, (11) Jarmút királya: egy, Lákis királya: egy, (12) Eglón királya: egy, Gézer királya: egy, (13) Debír királya: egy, Geder királya: egy, (14) Hormá királya: egy, Arád királya: egy, (15)Libná királya: egy, Adullám királya: egy, (16) Makkéda királya: egy, Bétel királya: egy, (17) Tappúah királya: egy, Héfer királya: egy, (18) Afék királya: egy, Sárón királya: egy, (19) Mádón királya: egy, Hácór királya: egy, (20) Simrón-Meróón királya: egy, Aksáf királya: egy, (21) Taanak királya: egy, Megiddó királya: egy, (22) Kedes királya: egy, a karmeli Jokneám királya: egy, (23) a dóri magaslaton levő Dór királya: egy, a Gilgál népeinek királya: egy, (24) Tirca királya: egy. Összesen harmincegy király.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (12/2): Légy bevetésre készen!

Ez a felsorolás bár nekünk lehet, hogy unalmas, de jelentős, mert így lehetőségünk van rá, hogy felmérjük, milyen csodálatos ajándékot kapott a hűséges Istentől Izráel: pontosan annak az ígéretnek megfelelően, amit a hitbeli elődöknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adott. Így, a határok részletezésével egészen pontosan megnézhető a térképen és elképzelhető az ország földrajzát tanulmányozva. De ha ezt megtesszük, utána érdemes aztán összehasonlításképpen azokra a szellemi gazdagságokra gondolni, amivel mi, újszövetségi hívők Krisztusban rendelkezünk.

 

Az Újszövetség iratai olyanok, mint egy „szellemi térkép” mindarról a gazdag lelki áldásról, amit Jézus szerzett meg nekünk a golgotai kereszten. Izráel földi áldásokban részesült, mert szerette őket (5MÓZ 7,6-8). De az élő Isten Gyülekezete, amely az újszövetségi hívőkből áll, pünkösd óta szellemi áldások ajándékaiban részesedik! „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg nem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek (1Kor 2,9). – Ne feledjünk hát hálát adni.

 

A 11. fejezet a következő magyarázattal fejeződik be: „És béke lett az országban a háború után”. Ez mindenesetre nem azt jelenti, hogy már nem lesznek többé háborúk, mert az ország benépesítése során az egyes törzsek nagyon súlyos harcokba bonyolódtak. Nálunk is ez a helyzet manapság, hogy még messze nem minden ellenség került megsemmisítésre; naponta még mindig harcokkal kell szembenéznünk. Még a passzivitás gondolatát sem kellene eltűrnünk, abban a tudatban, hogy az ÚR mindent meg fog tenni értünk. Hétköznapi keresztyén életünkben szükségünk van rá, hogy felöltsük Isten teljes fegyverzetét, és egyenként, meg együttesen is bevetésre készen álljunk a sötétség hatalmaival szemben, egy soha meg nem szűnő harcban.

Ma: meríts erőt a megnyert áldásokból, de ne merülj passzivitásba!

Vélemény, hozzászólás?