2022.02.05. Happy End… minden jó, ha vége jó.
Olvasandó: Ruth könyve
Szeretem a “happy end” -re végződő filmeket, történeteket. Egy barátom valamikor legyintett rám, hogy az csak mese, álmodozás, nincs realitása, hogy a történetek “boldogan éltek, amíg meg nem haltak” véget érjenek.
Lehet, hogy a barátomnak igaza van földi vonatkozásban. Ez a világ kegyetlen. De Isten kegyelmes és ezért igenis van lehetőség minden ember számára, hogy a története jó véget érjen. Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek a Názáreti Jézus Krisztusban, hogy aki hisz Benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert így szerette Isten a világot, hogy jó véget tervezett el a számunkra, hogy ha hiszünk – azután, ha meghalunk a feltámadást követően – boldogan éljünk örökké…
Ruth könyve: rendkívüli könyv. Ennek az isteni szándéknak az egyik példa képe. Szinte csak pozitív hősök vannak benne, mégis érdekes és izgalmas történet. Könnyű átélni, mert hozzánk közeli hétköznapi sorsok, küzdelmek, kudarcok és sikerek vannak benne. Élvezet olvasni, mert a ragaszkodás, a hűség, a felelősség, az irgalmasság, a talpraesettség, a boldogulásáért való küzdelem erényes képviselői sorakoznak benne a szereplők személyében. Szép, nemes emberi értékek, jellemek, mégis nehéz sorsok, egyenesen tragikus fordulatok jönnek egymásutánban – míg végre megérkezik a tartós fordulat, amely „happy end”-hez vezet. Érdemes megvizsgálni miért az egyik, miért a másik következik be.
A négy főszereplő közül:
- van két ember, aki kezébe veszi a sorsát: Elimelek és Ruth.
- van két másik fajta ember, Naomi és Boaz, akik pedig az Isten által lépésről-lépésre kikövezett úton járnak és érnek célba!
Azt mondják sokan: „ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa”, mások: „Mindenkinek előre megíratott a sorsa”. Ezek csak részben igazságok: „Minden te utaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te utaidat.” (Péld 3:6)
Ezt nagyon hangsúlyozom: akkor ér célba az életed, ha Isten által kikövezett úton haladsz! Hisz ő tervezett és alkotott meg. Formálhatja sok minden a sorsodat: körülmények, örökségek, emberek, külső hatalmak, és bizony te magad is! De végső soron Isten az, aki kezében tartja utadat… Te csak választhatsz, milyen úton haladsz. Mehetsz Istennel és mehetsz nélküle. Mit gondolsz mikor ér célba az életed?
Van ebben a könyvben egy szó. Egyetlen egy szó, ami jelentéktelennek tűnhet – átsiklik az ember rajta – de valójában ez a kulcsszó; mindennek a magyarázata ebben van: „történetesen”. Ez azt jelenti: „véletlenül”!
“…történetesen Ruth odaért Boáz földjére…” (2. rész.3.vers).
De a véletlent is Isten irányítja! Mégpedig az ő jó célja érdekében. Róma 8,28. “azoknak, akik istent szeretik minden a javukra szolgál.”
Kedves Olvasó!
Isten célja az életeddel: „happy end” – de csak akkor, ha azon az úton vagy, amely oda vezet. Lássuk, Ruth könyvében milyen segítséget kapunk példaképpen:
Négy főszereplője van: Elimelek, Naómi, Ruth és Boáz. Négy ember, négyféle életvezetés. De csak kétféle végeredmény születhet: vagy halál, vagy éle;
vagy romlás, vagy virágzás;
vagy tragédia vagy happy end.
Mind a négyen istenfélő emberek.
DE: csak ketten istentkövető emberek.
Van köztük két erős jellem, akik maguk veszik kezükbe sorsukat (1.2.):
Van köztük két szelídebb jellem, akik Isten kezébe teszik a sorsukat (3.4.).
1. Egyikőjük rosszul vette kezébe a sorsát.
Elimelek: gazdag, arisztokrata, istenfélő ember, de nem Istenben bízó ember volt: a körülményekben bízott: Moab gazdag búza termő fenn síkjában. A pillanat fontosabb volt számára, mint az Isten ígérete. A körülmények alakították a cselekedeteit és a döntését, nem az Úr akarata. Tilos úton indult el, ami kecsegtetőbb volt, mint az Úr útja. Elimelek életfilozófiája: „Most legyen jó!” Gyakorlatilag hitetlen, mert nem tud várni… A hit tud várni a jóra! Salamon figyelmeztet: vannak utak, amik jónak látszanak az ember szeme előtt, de a halálba visznek.
Ne csak azt nézd hol vezet, milyen körülmények között az utad, hanem inkább azt, hogy hova vezet.
2. Ruth a másik példa: amikor valaki jól veszi kezébe a sorsát. Mégpedig azzal, hogy Isten népének az útjára lép. Ő moábita volt – istentelen nép gyermeke, de Naomi családján keresztül megismerte az élő Istent. És mellette döntött. Aztán kezdeményezett: elment mezgerélni, dolgozni, hogy gondoskodjon magukról. Nem magával törődött. Tudott várni, tudott másra hallgatni, aki jobban tudja. Az idegen körülmények között hallgatott anyósára, aki „tudta a dörgést” – otthonos volt a szokásokban…
3.-4. De különös figyelmet – és követést – érdemel Naomi és Boáz életvezetése, akik minden döntésüket Isten rendjébe illeszkedve, istenfélő jámborsággal hozták meg és vitték véghez.
Boáz neve = fürgeség, gyorsaság, erővel… – azonnal felismer, dönt, halogatás nélkül véghez viszi szándékát, határozottan cselekszik, DE pontosan mindent úgy, ahogy az Úr Törvénye előírja. Követi a jogot és a kötelességet. Közben pedig szeretettel és irgalmasan bánik az érintettekkel.
Naomi pedig a rosszat is, a jót is Isten iránti bizalommal fogadta el és dolgozta fel. Jellemére legjellemzőbb szó talán ez: „engedett” – férjének, menyének, a rokonságnak, az új helyzeteknek, de ezt nem passzív sodródás, beletörődés vagy gyávaság miatt, hanem az Úrba vetett bizalom által. Mindent Isten kezéből vett, és mindent Isten kezébe tett, ezért lett ennek a családregénynek a vége: happy end!
A te életed is ezen az úton lesz happy end!
“Tégy mindent Isten kezébe
Ne kérdezd tőle, mit ad cserébe,
Hisz Tőle kaptad földi életed
És megváltásod elvégeztetett.
Csak szent kezébe tedd le mindened:
A fájó múltat, súlyos terheket,
Lelkedet gyötrő átkos bűnöket, jelen idődet:
minden percedet Kezébe tedd le, amíg teheted.
S mit hoz a jövő? Nem is sejtheted,
Nem kell, hogy tudjad: tudja Istened.
Most arra kérlek Jézus nevébe:
Tégy mindent Isten kezébe!
Hagyj mindent Isten kezében!
Mit Néki adtál, bízd rá egészen.
,,Az Úrra hagyjad minden utadat”,
Ó add át Néki teljes önmagad!
Ő számon tartja minden dolgodat,
Ne vedd kezedbe ismét sorsodat!
Hadd tartson kézben mindent hű Urad,
Attól ne félj, hogy neked nem marad!
Aki így véli, szegény, balgatag…
Ne félj, csak higgy a Jézus nevében,
Hagyj mindent Isten kezében!
Végy mindent Isten kezéből!
Jót akar néked egész szívéből,
Fogadd el tőle a jót, a szépet,
Belső nyugalmat és békességet,
Áldást, kegyelmet, szent reménységet.
De vedd át azt is, mi fáj és éget,
Nyomorúságot, vagy betegséget,
Mert ebből fakad a kipróbált élet.
Gyúljon ajkadon hála, dicséret,
Szárnyaljon szerte ujjongó ének!
Tégy bátran vallást Jézus nevéről,
Végy mindent Isten kezéből!”
(Ifj. Vizi István)