
Olvasandó: Korinthusiakhoz írt 2. levél – 3. fejezet
1-3. vers
„(1) Kezdjük ismét ajánlani magunkat? Vagy talán mint némelyeknek, nekünk is szükségünk van hozzátok szóló vagy tőletek kapott ajánlólevelekre? (2) A mi levelünk ti vagytok, beírva a szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember, (3) mert meglátszik rajtatok, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szív hústábláira.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (3/1): Váljunk Krisztus jó ajánlólevelévé!
Pál szeret szimbólumokat használni, szereti hasonlatokkal érthetőbbé és szemléletessé tenni a mondanivalóit. Pl. a sport, a hadviselés, az áldozati élet területéről, mint legutóbb is, amikor „illatáldozat” -nak nevezi az evangélium hirdetésének a szolgálatát. Ezzel egyben a szívhez közelebb is tudja vinni az üzenetet. És Pálnál ez nem csupán stílusbeli fogás, hanem szerető szívének a megnyilvánulása is a korinthusi testvérek iránt. Hogy vádaskodásoktól megtépázott kapcsolatuknak a valódi mélységét és meghittségét láttassa velük, ezúttal az ajánló levél képét használva fejezi ki az irántuk táplált érzelmeit.
Az „ajánló levél” használata mondhatni divat volt az akkori egyházban, mert aki pl. egy ismeretlen gyülekezetbe látogatott el, annak fogadtatása akkor volt testvéri, ha volt valaki közös, vagy közismert ismerős, aki tekintélyével támogatta a látogatót és erről egy írást (= ajánló levelet) is adott. Afféle ajánlókártya volt ez, amit felmutatva a fogadó gyülekezet a kiállító tekintélyére tekintettel az érkezőt maguk közé fogadták. Ha valaki csak magát ajánlotta, annak nem sok hitele volt. Talán e tekintetben is voltak, akik megvádolták Pált, hogy neki senkitől sincs ajánló levele, nincs kire hivatkoznia, magát ajánlgatja. Pál pedig épp ezt a kifogást ragadja meg, hogy szívközelbe hozza a személyét, mondván a mi levelünk ti vagytok – beírva a szívünkbe! Talán hízelgésnek hangzik, de nem az! Inkább felbuzdító tanítás! Hisz mi is a levél? Egy beszélő papír (vagy cserepecske, amire beleégették az üzenetet), amit elküldenek, hogy olvassák!
A tanítvány élete is Jézus Krisztus „kiküldött levele” a világba: „Elmenvén tegyetek tanítványokká minden embert”. Pál is így érkezett Korinthusba Krisztus ajánlásával! És a megtért korinthusiak, megváltozott életükkel lettek a világ számára Pál szolgálatának tekintélyt adó ajánló levéllé, amelyet ismer és olvas minden ember: maga a szívüket újjászülő Szentlélek „írta”.
MA: mint Krisztus tanítványai, nekünk is felelősségünk, hogy lehessen olvasni az életünkön Jézus Krisztushoz tartozásunknak ajánlatra méltó örömét, tisztaságát, tekintélyét.