Józsué 5. – Napi parancs 6.

Olvasandó: Józsué könyve – 5. fejezet
13-15. vers

“(13) Amikor Józsué Jerikónál volt, fölemelte szemét, és látta, hogy íme, egy férfi áll előtte kivont karddal a kezében. Józsué odament hozzá, és megkérdezte tőle: Közülünk való vagy-e, vagy ellenségeink közül? (14) Ő pedig mondta: Nem, mert én az ÚR seregének vezére vagyok, most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, meghajolt, és ezt mondta neki: Mit akar mondani az én Uram az ő szolgájának? (15) Az ÚR seregének a vezére azt mondta Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, amelyen állsz. És Józsué úgy cselekedett.”

/Revideált Károli Biblia (Veritas)/

Napi parancs (5/6): Szeresd a szentséget!

Egy férfi áll előtte kivont karddal a kezében – nem más, mint maga az Úr. A mi Istenünk nemcsak megszólal, hanem meg is jelenti magát. Odalép hozzánk éppen akkor, amikor bátorításra van szükségünk.

Ebben a jelenésben az Úr közli Józsuéval, hogy ez a harc nem rajta múlik. Nem is neki kell kigondolni vagy előállni a győzelemhez szükséges tervvel, erővel, harci okossággal. Mert ez a harc nem az övé, nem is Izraelé, hanem az Úré. Józsuénak csak a szerszám szerepét kell betöltenie: engednie az Úr seregeinek Fővezére parancsának. Oda kell bíznia magukat és engedelmeskedni, tudomásul venni, hogy a „meztelen kard” (= a fegyver), az Úr kezében van.

Sokszor nyomasztanak minket is küzdelmek, amik előtt állunk, de sokszor minket is megbátorít az Úr, csak merjünk bízni Benne! A harcokban lehetetlen pártatlannak maradni. Mindannyiunknak meg kell értenünk azt, amit Józsué megértett. Az ÚR seregének fejedelme érvényesíti szentségét: le kell venni a sarut, mert szent ez a hely. Józsué szó nélkül engedelmeskedik, leborul és leveszi a saruit. Ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy elismeri parancsnokának a megjelent Vezért! Ha ez az Isteni Vezér hívott el a harcra, akkor dönteni kell: lehetetlen kapcsolatban maradni a gonosszal vagy az út szennyével – legyen akár egyes személyekről szó, akár Isten népétől. Csak akkor kezdhetjük el a harcot, ha levettük saruinkat. Szükségünk van mindnyájunknak arra, hogy először világossá tegyük álláspontunkat a sátánnal, a bűnnel, a világgal kapcsolatban.

Isten állandó harcot folytat a bűn és a sötétség hatalmai ellen. Ez a legfőbb Tekintély, Aki megjelent Józsuénak, hadat üzent a gonoszságnak. A találkozás arra kényszeríti és szólítja fel Józsuét, hogy tisztázza, ahol áll, ott nem maradhat hely kompromisszumok vagy semlegesség számára.

Amikor az Úr Jézus seregébe állunk be minket is győzelemre fog segíteni ezekkel szemben. Jézus Krisztus a mi legfőbb urunk és vezetőnk, mi pedig akik az élő Isten gyülekezete vagyunk ma (éppen úgy, ahogyan egykor Izrael az ő népe volt), mi jelentjük az ÚR seregét. Mivel most tudjuk, hogy ez így van, tegyünk úgy, mint Józsué, aki levetette a saruit, minthogy tudjuk, hogy mi is tiszta helyen állunk, hiszen az ÚR itt van és nálunk van. A hit nemes harcában egy szent háborúról van szó a bűn ellen. Ezért szeretnünk kell a szentséget! Ha valóban ezt tesszük minden gonoszságot és bűnt gyűlölni fogunk!

Ma: alázd meg magad az ÚR előtt, tarts bűnbánatot, hirdess harcot a bűn ellen és őrizd meg magad tisztán = ez jelenti a saruid levételét!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked*