Olvasandó: Józsué könyve – 6. fejezet
22 – 27. vers
„(22) A két férfinak pedig, akik kikémlelték a földet, azt mondta Józsué: Menjetek be a parázna asszony házába, és hozzátok ki onnan az asszonyt és mindazt, amije van, ahogy megesküdtetek neki. (23) Bementek azért a kémkedő ifjak, és kihozták Ráhábot és atyját, anyját és testvéreit, mindazt, amije volt, és minden cselédjét is kihozták, és Izráel táborán kívülre helyezték őket. (24) A várost pedig és mindazt, ami benne volt, tűzzel égették meg. Csak az ezüstöt, az aranyat és a réz- és vasedényeket rakták az ÚR házának kincsei közé. (25) A parázna Ráhábot pedig és atyja háznépét és mindenét, amije volt, élni hagyta Józsué; ott is lakik Izráel között mind e mai napig. Mert elrejtette a követeket, akiket Józsué küldött, hogy kémleljék ki Jerikót. (26) Azon a napon ezt az esküt tette Józsué: Átkozott legyen az ÚR előtt az a férfi, aki nekilát, hogy fölépítse ezt a várost, Jerikót! Elsőszülöttjére rakja le annak alapját, és legkisebb fiára állítsa föl kapuit! (27) És az ÚR Józsuéval volt, és elterjedt a híre az egész földön.”
/Revideált Károli Biblia (Veritas)/
Napi parancs (6/6): Vedd komolyan mind az ígéretes, mind az ítéletes Igét!
Ráháb megszabadítása (6,22-25)
A Zsidók 1,31-ben ezt olvashatjuk: „Hit által nem veszett el az engedetlenekkel Ráháb, a parázna nő, amikor a kémeket békességgel befogadta”. Isten értékeli a hitet, még a legvétkesebb bűnösben is. E négy versben a megmentő hit igazi természetét találjuk! Ráháb ezt hitte: „Tudom, hogy az ÚR nektek fogja adni ezt a földet…; bizony a ti Istenetek, az ÚR az Isten fönn a mennyben és lenn a földön” (2,9.11). Hitt Istenben és az Ő nagyságában, de az Ő szentségében és igazságosságában is, valamint beismerte, hogy ő és Jerikó is gonosz volt, és rászolgáltak az ítéletre. De nem elégedett meg azzal, hogy csak magának könyörögjön megmentésért, családja és rokonai számára is biztonságot akart. Ráháb engedelmeskedett: felerősítette a kárminpiros fonalból font zsinórt az ablakba és odahívta a szüleit, testvéreit és minden hozzátartozóját. Az izráeliek pedig kivezették az egész családját (6,23). A sátán erődítményének falai között Istené volt a megmentő kegyelem győzelmi zsákmánya.
Átok Jerikó felett (6,26-27)
Az ‘Annotated Bible’ [A magyarázatos Biblia] című művében Arno Gaebelein a következőket írja: „Háromszor építették fel Jerikót, és háromszor tették földdel egyenlővé. Először Józsué alatt rombolták le. Ezután a bételi Hiél építette fel, Aháb uralkodása idején (Kr.e. 822- 790). Ekkor Józsué átka szó szerint beteljesedett!!! (vö. Józs 6,26; 1Kir 16,34). Hiél városát a Kr.e. 3-ban rombolták le. Archelaus már a következő évben újra felépítette Jerikót, ez volt a mi Urunk életében ismert Jerikó. Ezt aztán Kr. u. 68-ban Vespasianus császár rombolta le.”
Milyen kemény is a hitetlen és lázadó ember szíve! Jerikó lakói évszázadokon keresztül hallhatták a figyelmeztetést, de csak Ráháb és a családja menekült meg. A sok közül csak egyetlen család. Aki pedig nem engedelmeskedett Isten beszédének és figyelmen kívül hagyta a kimondott átkot, az egyenesen kihívta maga ellen az ítéletet.
Ma: Ha az Ő szavát hallod, meg ne keményítsd a szívedet! Vedd komolyan mind az ígéretes, mind az ítéletes Igét!